Miért nem érdeklem az embereket?
A Facebookra is igyekszem normális képeket kirakni magamról, még se lájkolnak sokan. Vannak embereke akiket felköszöntök születésnapján, de ő aztán még se ír vissza. Vagy lájkolok valakit, és még se lájkol vissza. Sosem osztok meg szinte magamról semmit, nem rakok ki idézetek se, csak úgy kb. kéthavonta 1-2 képet, vagy egyedül, vagy a párommal, és ennyi. A magánéletemet nem osztom meg a facebookon, sőt mondhatni ilyen szempontból unalmas vagyok, mert az életemben sem történik semmi váratlan dolog, csak szép csendben élem az életem.
Viszont nem egy olyan ismerősöm van, akik ott megosztják az életüket, félrelépnek a férjük mellett, botrányosan hagyják el a férjüket, mégis népszerűbbek, mint én. Én meg úgy igazán senkit nem érdeklek, nem hogy még annyira gratulálnának úgy bármihez is. A lelkem mélyén úgy szarul esik, mert ez az életet is mutatja, hát ott se vagyok népszerű, és közkedvelt, pedig sose voltam bunkó senkivel.
"Bocs nem érdekelsz."
Jó, tudtam, hogy a válaszadókat se fogom különösképp érdekelni, de azért nem kell bunkónak lenni.
Az emberek a nem általános, szokatlan vagy botrányos dolgokon szeretnek csámcsogni. Minek ez neked? Te akarsz lenni a pletyka tárgya?
Ami jó, uncsi. Ami átlagos, az nem elég. A rossz, a vad és sszélsőséges emberek/történések a delpezsdítőek.
Viszont ezeket megélni - bár kívülről nem látszik - borzalmas.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!