Nem tudom, hogy váltsak-e oktatót(?)

Ha nem érzed jól magad és úgy érzed, nem használ az óra, akkor válts szerintem.

Engem év elején iratott be a munkahelyem vezetni. Van jogsim, de évekig nem vezettem. Vettek nekem órákat. Na az oktató rendszeresen szó szerimt nyomoréknak nevezett, ordított velem. Az egyik ordításnál egyszer elsírtam magam. A vezetéses napok előtt már aludni sem tudtam az idegességtől. Covid lettem, írtam neki, hogy nem megyek emiatt. Majd nem is mentem többet. Szerintem ő sem kedvelt, én meg folyamatos stresszben voltam. Ennyit nem ér .... Ráadásul egy óra sem két forint..

N

Persze. Így nem fogsz jól haladni, és akár egy életre megmaradhat benned, hogy nem vagy jó sofőr.

Feleségem is ennyi idő után unta meg, és simán meglett neki a forgalmija elsőre egy másik oktatóval.

Ha elfogadsz egy tanácsot: csak akkor válts, ha a másik oktató hamar tud téged fogadni, és biztosítani tudja, hogy hetente legalább két alkalommal mehess hozzá. Ezek nélkül lehet akármilyen kedves, jogosítványt nem fog a kezedbe adni.

Elmesélem a saját történetemet, mert szerintem tanulságos.

Egy nagyon szimpatikus, barátságos oktatóhoz kerültem, azonnal megvolt az összhang, rengeteget beszélgettünk, teljesen stresszmentes volt minden órám vele. Viszont pont ezért nagyon népszerű volt, korlátlanul elvállalt bárkit, így aztán az egyes tanulókra nem jutott ideje. Másfél évig(!) jártam hozzá, átlag havi egy alkalommal. (Közben volt két Covid-leállás, pár karantén, szóval rajta kívül álló okok is, de amikor lehetett volna, akkor se mehettem hozzá gyakrabban.) Hogy mennyire nem tanított semmit, akkor derült ki számomra, amikor a vizsga előtti napon mutatta meg először a parkolást. A vizsgán persze megbuktam. A következő hétre sem tudott időpontot adni, úgyhogy úgy döntöttem, akármennyire is kedveltem emberileg, köszönjünk el egymástól, mert ennek így semmi értelme.

Váltottam egy olyan oktatóra, akiről mindenki azt mondta, hogy vérprofi. Szakmailag tényleg az volt, de emberileg szörnyű, folyton kiabált, alázott, volt, hogy óra előtt és utána is sírtam otthon. Viszont megtanított vezetni. Simán átmentem vele a vizsgán, és azóta is vezetek gond nélkül, ha viszont az előző cukinál maradok, lehet, hogy még mindig nem lenne jogsim.

Hát, utolsó, tudod ki fizetne alkalmanként 16ezret azért, hogy bőgjek óra után, meg ordibáljon... es még hálás is vagy :D

Az oktatód egy vérbeli fsz volt, nem azért tanultál meg nála, mert jó oktató, hanem mert többet mentél hozzá, mint a másikhoz.

7-es vagyok

Igen, teljesen igazad van. Azért tanultam meg, mert járhattam hozzá rendszeresen. A másik meg cukimuki volt, mindenki imádta, én is, de mivel nem szánt rám elég időt, nem is tanultam nála semmit. Ezért javasoltam a Kérdezőnek, hogy mielőtt a váltás mellett dönt, kérdezze meg, hogy a másik oktató milyen hamar és milyen gyakran tudja fogadni, nehogy csöbörből vödörbe kerüljön.