Fiatalok! Ti mennyire vagytok kiábrándulva a világból manapság? Hogy élitek meg ezt a coviddal kezdődött, hosszú válságot?

A covid az még hagyján.

Én 31 éves vagyok, azaz pont a 2008-as válságkor lettem nagykorú, gondold el, akkor évekig milyen borzasztó nehéz volt megélni, munkához jutni pályakezdőként, jutni valamire. Végül külföldre kellett mennünk a férjemmel, ott spóroltunk évekig, hogy itthon tudjunk venni egy ingatlant, és legalább hitelt ne kelljen fizetni.

Na, hazajöttünk, volt viszonylag jó munkánk, sikerült házat venni, gondoltuk lassan talán egyenesbe jövünk, erre jött a covid és most ez a válság. Én már gyerekkel vagyok itthon, de közben most megszűnt a cég, ahol dolgoztam, a férjem munkahelyén is vannak gondok most az energiaválság miatt.

Ez már a második komoly válság, és megint nem tudom, mi lesz velünk, igen, ez amúgy borzasztó nyomasztó és kicsit depisek is lettünk, arra jutva, hogy az egész életünk erről szól majd.

Teljesen kiábrándultam, már nincs energiám küzdeni se. 2019 óta bejártam több pszichoterápiás intézményt, járok magánba pszichiáterhez- ez az év elején végre úgy éreztem, h kezedek sínen lenni (új munkahely, új párkapcsolat stb...), ki is tűztem magamnak kisebb reálisnak mondható célokat, mert anyagilag nem volt okom akkora panaszra (albérletbe berendezés, jogsi, majdan egy csövi autó stb...). Na, most ebből kb. semmi nem valósult meg még, úgy kezdtem ezt a hónapot is h a tartozásaimat/kiadásaimat rendeztem, maradt 40k a számlámon, és már vagy 1 hónapja vezetni se voltam mert nem volt rá keret: most meg egyszerűen rávenni se tudom magam, mert totál értelmetlenné vált ez a dolog is...

Barátaimmal is megcsappant a kapcsolatom, környezetemben se tud senki sem semmilyen pozitívumot mondani... Most is kellett v 2 óra, h össze szedjem magam, hogy végre nekilássak a munkámhoz.

Az elmúlt napokban mást nem csinálok, mint alszok és sírok, semmi nem tud már érdekelni meg nem is látom az értelmét. Egyetlen egy örömöm volt, arról is eü okok miatt le kellett mondanom (gyomor probléma, diétát kéne tartsak- de mégis miből??? Amikor az alapélelmiszerek se olcsóak, nem hogy az ilyen alternatív termékek)

2017-ben kint külföldön dolgoztam, na én hülye meg visszajöttem, ezt a lépésemet iszonyúan bánom, pont azért, amit leírtál kérdező... Itt vagyok 25 évesen, és semmit nem tudok felmutatni. A továbbképzésekről is lemondtam, mert nem tudom finanszírozni, amit meg a munkahelyem tart az meg lófingot sem ér.

#8

Persze, engem is elkeserít, csak a "egyre jobban azt érzem hogy a totális összeomlás felé haladunk" részen mosolyogtam egyet. Eddig se omlott össze totálisan a világ.

#12

Ti legalább tudtatok ingatlant venni, a nálad fiatalabbaknak erre már nem nagyon van kilátásu(n)k se.

Igen, 15-ös, nyilván ez is igaz, bár évekig dolgoztunk érte két munkahelyen külföldön, ezt ma is megtehetik/megtehették volna az elmúlt években fiatal párok, és akkor ha nem is hitelmentesen, de tudtak volna lakást venni.

Igazából amire a kommentemmel célozni akartam, hogy egy válság az durva, de nem halálos. De azért ráébredni, hogy 10-15 évente ez fog történni, és ezért átlagemberként végig kell stresszelni az életet, az tényleg kétségbeejtő.

Én 27 évesen érzem magam hihetetlenül szerencsésnek, hogy ki tudtam használni a fiatalságomat. Gimis évek, szalagavató, amerikai vígjátékba illő főiskolás évek...

Óriási veszteség lenne ez, ha csak pár évvel fiatalabb lennék.

Most pedig úgy érzem teljes a kilátástalanság és ez egyre csak rosszabb lesz...

Covid, háború, a pénzem semmit nem ér, elinflálódik a forint.

A Covid ahhoz képest, ami most van nászút volt.

Nem számítottam erre.

Most egyre jobban azt érzem hogy a totális összeomlás felé haladunk. Háború, az emberek utálják egymást, mindenki ingerült, rosszindulatú, rengeteg a depressziós, magába zuhant személy, a pénzünk semmit nem ér. Nem tudom mi lesz itt pár év múlva, de én inkább a legrosszabbra készülök.

Egyetértek.

Én arra számítok, hogy a fiatalságom oda. 5-8 akár 10 évbe kerül, amíg talpra áll a magyar gazdaság. Egy rémálom lesz, de utána (megöregedve) hozzánk is (talán) elér a jólét.