Miert nagyitjuk fel a kicsi problemainkat, amikor a tobbi olyan szep es jo?

A sóvárgás jó annyiban, hogy az ember felfedezhet magának olyan jót is, amit korábban elképzelni sem tudott.

Valaki meg egyszerűen nem képes felismerni, ha valami jó, vagy nem képes értékelni. De igazából nem is ez a jó megközelítés, hanem hogy a bármire miért gondként, bajként tekint valaki, miért nem kihívásként, amivel magának bizonyíthat. Szóval a gondot is észre lehet venni, jó, ha nem bagatellizálja el az ember, de helyén kellene kezelni.

Az a baj, hogy az életünkben levő gondokra bajként nézünk, miközben ha más letében látunk gondot, akkor ösztönösen segíteni akarunk (még ha néha kéretlenül is).

Jó lenne magunkra is ugyanúgy tekinteni, mint másokra.