Mennyi ideig tart, amíg végre elmúlik a hiánya? Vagy soha nem is fog? Érdemes egyáltalán így élni?

Lassan fél éve hogy megtaláltam életem szerelmét, és azóta annyira hiányzik hogy lehetetlen leírni szavakkal, nem hogy nap, de óra se telik el úgy hogy ne gondolnék rá, nincs olyan éjjel hogy ne álmodnék vele, egy merő szenvedés az élet azóta, nem érdekel szinte semmi, csak vegetálok. Azt hittem 1-2 hónap után jobb lesz, voltam már régebben is szerelmes, de az elmúlt már ennyi idő után, itt meg nem hogy nem múlik de mintha még rosszabb lenne napról napra a lány hiánya. Teljesen más mint bárkinél eddig, leírhatatlan mennyire hiányzik és mennyire szeretném őt látni.

Kérdésem: ez el fog múlni valaha, vagy ez a sírig kísér? És ha utóbbi, ilyen gyötrődés mellett lehet-e, érdemes-e egyáltalán élni?