Hogy kell viszonyulni (egyáltalán kell-e) egy olyan emberhez, aki szorong és visszahúzódó?

Nagy segítség az neki, ha hívjátok, ti szóltok hozzá, stb.

Hidd el, még ha nem is mondja, évekkel később is emlékezni fog arra, ki hogyan viszonyult hozzá ezekben az időkben.

Én is ilyen vagyok.

A lehető legjobban viszonyultok hozzá. Csak megszokni kell és nem bántani amiért csendes. Ha többet beszélget egyesével veletek akkor talán majd akkor is fog oldódni ha többen vagytok és mindenkivel jó kapcsolatot ápol.De talán ilyen marad.

Én is ilyen vagyok, és az előttem szólók minden szavával egyetértek, illetve tényleg jó látni, hogy ilyen kedvesen, figyelmesen viselkedtek vele. Ritka sajnos az ilyen, viszont annál értékesebb.

Ha eleinte egyedül, vagy kevesen beszélgettek vele és fokozatosan többen, könnyebben oldódik fel. Kell egy kis idő, aminek hossza mindenkinél más, mire teljesen komfortosan érzi majd magát, addig kell egy kis türelem, illetve az is nagy segítség, ha továbbra is így viselkedtek vele. Biztos vagyok benne, hogy ezért ő is nagyon hálás :)

Nálam is pl. eleinte kellenek ilyen plusz, külsős löketek (1-2 ember elhív magukkal, beszélgetést kezdeményez), és amint már teljesen jól érzem magam, már teljesen meg tudok nyílni és onnantól kezdeményezőbb is vagyok.