Tizen, huszonévesek, élnétek inkább a hatvanas, hetvenes, nyolcvanas években?

"Nem kellett ötszáz faktoros naptej meg minden."

Csak zárójelben: a napsugárzás ugyanilyen erős volt, arra nincs hatással a hőmérséklet. Azért nem kellett ezerfaktoros naptej, mert sokkal többet voltál napközben a szabadban már tavasztól kezdve, és mire jött a nyár, addigra már hozzászokott a bőröd.

Nem és nem és nem!

Már gyerekként is lesajnáltam azokat akik "régen" éltek, mert nem élvezték az modern dolgokat, és ha tehetném, később születtek, most lennék szívesen gyerek, kamasz, pont a technikai dolgok miatt: ma már sokkal jobb TV-k, filmek, műsorok, számítógépek vannak.Nem csak fejlettség szempontjából, de például szemet jobban is kímélik, a mai szülők talán nem olyan régi felfogásúak stb.

Kreativ emberként kifejezetten örülök, például a tabletnek, mivel már azon is könnyen lehet alkotni.

De például a telefonokat is üdvözlöm, hogy rendelkeztek mar régóta zene lejátszási képességel, és buszon, vonaton, nyilvánosan elbújhattam a kéretlen beszélgetések elől.

Pedig aztán 24 vagyok, nem egy vén trotty :D

#12: "Már gyerekként is lesajnáltam azokat akik "régen" éltek, "

Azóta sem nőttél ki a gyerekkorból, úgy tűnik. Hidd el, egyáltalán nem kell őket "le" sajnálni.

Amiket felsoroltál, azok hiányától nem lesz feltétlen boldogtalan valakinek az élete. (Legalább is sanszosabb, hogy megtanul helyesen írni.)

12es vagyok. Nem tudom, nekem gyerekként sem volt vonzó a régi világ, hogy abban szívesen éltem volna régen, és csak a hideg rázott ki tőle.

Nem tudom, nekem már gyereként is fontos volt, hogy legyen számítógé,internet, mert ehhez voltam hozzá szokva otthob, és nem tudnék nélkülük élni, hobbi főleg a számítógép. Már 7-8 évesen Painttel és Photoshoppal szórakoztam szívesen, amellett, hogy papíron is rajzoltam természetesen. Utána néztem amik érdekeltek témák, és néha néha játszottam apa gépén.Mp3 lejátszóm is volt, később már telefonon hallgattam a kis zenéim, fülessel, aminek introvertált ember révén hálát adok, kizárta a külvilágot, nem érdekel idegen emberek karattyolása. Kivéve a családom, és barátaim. Végtelenségig sorolhatnám.

Lehet ez egyeseknek katasztrófa, de haladni kell a korral. Ésszel, mértek tartással mindent lehet.

Attól függetlenül szívesen meg hallgatom az időseket, mikor mesélnek, mert érdekes. De más hallani, és más megélni.

#11: "a napsugárzás ugyanilyen erős volt, arra nincs hatással a hőmérséklet"

De manapság emlegetik az "ózonlyukat" is.

15#ös vagyok.

Igen, de akkor sem éltem volna régen, kész slussz passz.