Miért ennyire alulértélelt a kétkezi munka?

Nekem meg van egy diplomám, két szakképesítésem, két nyelvvizsgám, de jártam egy takarítónővel és egy pékkel is. Senki nem ellenezte a családból, pedig pedagógus család.

Azt, ha egy ember tisztességesen keresi a kenyerét, jobb helyeken nem nézik le. Az meg, hogy milyen ember, nem ezen múlik.

Egyébként: nem bántásból mondom, de jellemzően azok szeretnek felszínesen, sztereotípiák és előítéletek alapján ítélkezni, akik kevésbé iskolázottak.

Szerintem a szüleidből akár az irigység is beszélhet, ha tisztában vannak a keresetével.. ha nincsenek akkor pedig szimplán csak bunkók.

Szerintem nem alul értékelt a kétkezi munka. Vannak olyanok amik csodálattal töltenek el és nagyon szeretném, ha én is képes lennék rá, de sajnos még csak lehetőségem sincs tanulni azt a "szakmát".

Hát én nem "melóznék"

Nem tom hogy vagytok vele, de rosszul vagyok ha belegondolok hogy ácsnak kéne menjek, vagy autószerelőnek, kőművesnek, nem akarok "kétkezi munkásember" lenni. Apám nagyon gazdag aztán pénzel, szerencsére követem a példáját és én is vállalkozást fogok indítani, anyagi háttér meglesz, elkövetkezendő pár évben meg a tudást is megszerzem.

#7 "rosszul vagyok ha belegondolok hogy ácsnak kéne menjek, vagy autószerelőnek, kőművesnek"

Engem sem vonz a felsoroltak közül egyik sem.

Informatikus vagyok. De képzeld, mégis szívesen megyek ki a kertbe kapálni, veteményezni, gyomlálni, stb. Mert szeretem csinálni. És ismerek olyan autószerelőt is, aki imádja a munkáját. Tudod: (szerencsére) nem vagyunk egyformák.

Mert mindenki képes rá,tehát nem ér semmit.

Nem kell hozzá ész,hozzáértés,csak egy pici rutin.

Kopogós cipőben végigjárni naponta a céget,30 perc telefonálás,30 perc kávészünet,ehhez kell kompetencia.

Sablonszövegek mondogatásához is kell.

Papolni így meg úgy a sikerről és pénzről,na ahhoz már tréning is kell.