Hogy dolgozzátok fel, ha meghal egy híresség, akibe bele voltatok esve?

Idegenbe beleesni... igen. Lehet úgy tenni, hogy jajj, ez mekkora lúzerség, és hogy bezzeg normális emberrel nem fordulhat elő, de ez nem igaz. Mindenki beleesik egy idegenbe legalább egyszer (inkább többször), aki általában híresség. De értem, miért írod, nyilván nagyon érdekes a pszichológiája ennek, és hogy az agyunk hogy a fenébe tud így működni, meg a test miért állít elő egy kémiai koktélt pusztán azért, mert meglátunk egy idegent egy filmben vagy videoklipben, és bumm, meg is történik a csoda, miközben semmit nem tudunk arról, hogy ténylegesen a magánéletben milyen ember. Úgyhogy értem, miért kellene furának lennie ennek, de ettől a gyakorlatban még nagyon nem így működik. Rengetegen fantáziálnak hírességekről, férfiak és nők is, ez szerintem teljesen természetes. Jelen esetben ugye az a gáz, hogy az illető már nem él, és ez ad egy nagyon fura "ízt" a dolognak, jókora bűntudattal keverve. Természetesen tudom, hogy túl kellene lépni ezen valahogy (ha tudnám a módját, nem kattognék itt rajta), de ez meg magával húzza az "árulás" érzését, ami csak újabb bűntudatot kelt, mert ha már el is felejtettem, akkor nem is voltam igazán oda érte. Szóval szerintem rendkívül bonyolult a pszichológiai háttere az ilyen érzéseknek, gondoltam hátha valaki van még hasonlóan, vagy van valami jó módszere erre. DE csak paraszt válaszok jönnek, ami elég kiábrándító. Már megint csalódom az emberekben, de valahogy meg sem lepődöm.