Egyetértetek azzal, hogy minden hétvégét (és ha lehet, héköznapot) tartalmasan, programokkal kell telirakni, hisz később, a halálos ágyunkon nem arra fogunk emlékezni, milyen jót tévéztünk / gépeztünk / pihentünk otthon?

Igen csak kár hogy a munkahelyen kell a társadalom nagy részének meg rohadnia...és a nap végén annak is örül ha otthon lehet.

Nagyon kevés ember van aki a mának tud élni csak sajnos...mondjuk 60 millióból 10...most csak a hasamra csaptam meg a fiatalabb generáció. 29f

Ha egész életedben jól elvoltál a gép előtt, és nem zavart az inger szegény élet, akkor kit érdekel hogy mit gondolsz életed legeslegutolso óráiban?

De amúgy ja, tartalmasan élni jobb.

Vannak olyan idősebb rokonaim akiknek full ingerszegény életük volt; amúgy sem nagyon jártak el sehova aztán gyerekeket vállaltak és onnantól még annyira sem.

Most nyugdíjasként teljesen nyughatatlanok, mindig menni akarnak valahova, mindig programokat szerveznek, de ezeket nem tudják kiélvezni az egészségügyi problémáik és testi korlátaik miatt. (ugye 70 évesen nemigazán tudsz egész nap túrázni a természetben, vagy sétálgatni abban a városban, amit meglátogatsz)

Szóval ja. Jobb fiatalon élni.

Pláne azért, mert ha csinálsz dolgokat, akkor nagyobb eséllyel találod meg hogy mi érdekel. Élményeket szerzel, megismered magadat és a világot úgy, ahogy a képernyő előtt sosem tudnád.

Ha meg nem jön be semmi, akkor még mindig visszaülhetsz a kanapéra filmezni.

De a kanapé meg a netflix megvár, míg az élményszerzés nem.

Nem. Az élet értelme az, hogy boldogan éled le. Ha valami nem tesz boldoggá, számodra nem szolgál a vele járó kellemetlenség egy számodra értelmes célt, azt hagyni kell a picsába.

Én elég aktív ember vagyok, munka mellett tanulok, sportolok, alkotok, vannak barátaim, nekem ezt jelenti kiteljesedni. De mindig is gyűlöltem azokat, akik nem bírják elfogadni, ha a másiknak nem nyújt élvezetet a folyamatos pörgés, a folyamatos maximalizmus vagy a kompetitív viselkedés. Utóbbit például én sem szeretem és ne tudd meg, hányan tartottak amiatt lustának, beleszaromnak, mert valamit nem azért akarok csinálni, hogy mindenkit eltakarítsak a pályáról, hanem önmagáért az érzésért, amit közben érzek...

Ez a befeszülés olyan számomra, mint mikor elmegy a szerencsétlen nyaralni és egy hete arról szól, hogy mindent megnézzen a rohadt városban, lejárja a lábát, múzeumból templomba, hulla fáradt legyen a pihenése végére, mert ha már kifizette azt, hogy elmenjen az adott helyre, akkor abba mindent bele kell zsúfolni, hogy a tartalom az élvezet rovására menjen. Keresztanyám ilyen, kényszeresen végigrángatott mindenen, mikor velük mentem nyaralni és mikor szóvá tettem, konkrétan azt mondta, hogy ő sem élvezi, de egy életben egyszer jut csak el ide, látni akarja itt a világot, mert jövőre más városba mennek. Felfoghatatlan számomra ez a kulturális gyomorrontás.

A fenéket...

Ez nagyon nagy mértékben függ az egyéntől és a személyiségtől.

Az élmény akkor jó, ha jól érezzük magunkat. Ha én öregként úgy emlékeznék vissza az aktív időszakomra, hogy még egy nyamvadt hétvégém sem volt, amikor kipihenhettem volna magam, és mindig, kényszeresen menni kellett valahová, az annyira nem lenne magas életminőség.

Azzal sem tudok egyetérteni, hogy ez ingerszegény élet lenne. Nem. Ingerszegény az, amikor az ember csak tesped. Hogy mást ne mondjak, én a hétvégén a F1 imolai nagydíjat néztem, a betétfutamokkal együtt. Ez nagyjából ki is töltötte a hétvégémet. Hogy unalmas, és ingerszegény volt-e? Rohadtul nem. Láttam 3 k...ajó versenyt, amiből at ötször megszakított, esős időmérőre, Leclerc autóamortizálására, vagy Caio Collet és Hadjar ütközésére garantáltan sokáig emlékezni fogok. Ugyanez elmondható akár egy jó filmről, vagy egy izgalmasabbvideojátékról is. Már persze, ha érdekli az embert, hiszen mindenkinek az az élmény, ami érdekli. Ami nem, azt nem fogja élvezni.

Vannak jócskán idősebb ismerőseim, és többen közülük az egykori videojátékozással eltöltött nyár délutánokat hiányolják legjobban. Szóval kinek hogy.

De szerintem a legtöbben azzal is egyetértenek, hogy az embernek szüksége van passzív pihenésre is, az, hogy te tele akarnád tömni minden napodat programokkal, lehet, hogy neked bejönne, de sokaknak meg nem. Nem kell minden nap élményeket gyűjteni. Vagy szerinted nyugdíjas korodra te számon fogsz tudni tartani 10000 különböző eseményt? ;-) Néha a kevesebb jobb.De a fő, hogy az ember érezze jól magát azzal, amit csinál.

Nem.

Valamikor házimunkát is kell csinálni, meg pihenni is jól esik.

Persze néha jó elmenni valami programra hétvégén, de utána pont azt érzem mindig hogy jó volt, most elég egy időre.