Lehetséges leélni egy úgymond egészséges életet a "jedi felfogás" szerint, azaz hogy nem ragaszkodni senkihez és semmihez?
Nem tudom innen hányan ismerik a Star Wars-ból a jedi alapvetést, miszerint "Igyekezz önként megválni mindentől amit fájna elveszítened", ergo ne ragaszkodj olyan dolgokhoz vagy emberekhez, akik fontosak neked, közel állnak hozzád, és békélj meg azzal ha elveszíted őket.
Ezt lefordítva a való életre, kb. olyasmit kapnánk hogy élj úgy hogy ha elveszíted egy szerettedet, ha véget ér egy barátságod, egy párkapcsolatod, ha nem teljesül be egy szerelem amit szeretnél, és hasonlók, akkor a szomorúság, gyász, harag és fájdalom helyett békéljünk meg vele, engedjük el, ne gondoljunk többé rá.
Kérdem én, ilyen lehetséges? Csak mert jelenleg én is és egy barátom is ilyesmi helyzetben vagyunk, ő az egyik szülőjét vesztette el nemrég, én pedig akkora szerelmi csalódást éltem át mint még soha az eddigi életemben, szabályosan összetörtem miatta. Mindketten magunk alatt vagyunk hetek óta, és hiába próbálunk túllépni, nem megy. Valamelyik nap láttam a Star Wars 3. részét, és onnét jutott eszembe ez a kérdés, hogy vajon át lehet kalibrálni úgy az agyat és a lelket, hogy ha valakink meghal vagy életünk legnagyobb szerelme kudarccal ér véget, akkor azt ahelyett hogy összeroppannánk, viszonylag könnyedén feldolgozzuk és menjünk tovább mintha mi em történt volna? Lehetséges egyáltalán ilyesmi?
En ugy elem az eletemet. Nagyon keves dolog van ami szamit nekem a szuleimen kivul.
Kemeny az elejen de sosem foglalkozok masokkal. Erdekes haladok elore
3# végül is csak több ezer évig ezt az életmódot fojtatták.
Amúgy én mondhatni így élek de csak félig a halálall vagyok így.
Mikor meghalt valakim egyszerűen nem sírtam sose és mintha semmit nem éreztem volna pedig sajnáltam nem tudom hogy miért van ez lehet a munkámból adódóan túl sok embert láttam meghalni (katona orvos 2 afganisztánt megjártam)
Szerintem lehetséges, szimpatikus is, csak a modern nyugati kultúrkör nem ennek a támogatására alakult ki.
Engem a jedik hitvallása a buddhizmusra emlékeztet, ők élnek/élhetnek hasonlóan puritán életet, rengeteget elmélkedve.
"Remélem, hogy nem, hiszen ezzel elveszítenénk emberi mivoltunkat."
Érdekes elgondolás, de szerintem nem attól vagyunk emberek, hogy vannak anyagi javaink és/vagy hozzánk közel álló személyek. Ezek nélkül is lehetünk teljesek, csak másra kell fókuszálni.
:D
Ez nem Jedi elv, ezt Lucas buddhista meg egyéb tanokból szedte ki.
Másrészt így ebben a formában persze, hogy érthetetlen számodra.
Ezt a Jedi lovagoknak is ritkán sikerült "betartaniuk"... :D
Anakin Skywalker ugyebár nemhogy megházasodott, de gyereket is nemzett ugye a Padme Amidalával történő összefonódása során. A mestere, Obi-Wan Kenobi, aki intette őt arra hogy ne ragaszkodjon senkihez, ő maga is gyengéd érzelmeket táplált Satine hercegnő iránt, illetve Asajj Ventressel is meglehetősen különkeges kapcsolata volt...
Quinlan Vos, Luke Skywalker... Nekik ezt szintén nem sikerült megállniuk, enyhén szólva :D Egyikük egy drogos r*banccal gabalyodott össze, másik pedig majdnem a saját testvérével.
Úgyhogy szerintem normális emberek éreznek és kötődnek. Ha maguk a Jedi lovagok sem tudtak érzelmi kötődés nélkül élni, az sok mindrnt megmagyaráz ezzel a nézettel kaocsolatban... Az embereknek igényük van a szeretetre, a kapcsolódásra.
9# minden "vallás" meglágyul valszeg az első pár 1000 évben a jedik történelmében ezt még betartották sőt mindent azóta meg gyakorlatilag van egy magát jedinek nevező nő aki gyakorlatilag egy sith identitású gyerekkel ápolt kapcsolatot "ápolt".
Kb ez lesz a valóságba is pl a kereszténységgel magyon fl fog hígulni
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!