Miért van az hogy sose érzem jól magam?

Nagyon bizonytalan vagy. Magadban, másokban, a világban. Kelj fel korán, és egy félórára menj ki a szabadba. Ha teheted, mozoghatsz is közben valamit, a lényeg, hogy kint legyél. A reggeli napfény remek dopaminforrás, a dopamin pedig jót tesz a mentális állapotodnak.

Szerezz be egy kutyát. A kutya (amellett, hogy a simogatása szerotoninnal tölt fel, feltétel nélküli hűséggel viseltetik irányodban, megtanít bízni.

Lehet azért érzed így, mert például azt tapasztaltad kiskorodtól, ohgy "másnak könnyen megy", "másnak sikerült ami neked nem, illetve másnak bejött az élet", esetleg azt láttad, hogy mindenkinek.

Az ilyesfajta bizonytalanság-érzésen lehet hogy pszichológus tudna segíteni.

Ismerkedj kötetlenül emberekkel neten, vagy érdeklődési köröd alapján, menj hétvégente az emberek társaságát keresni, írd össze mi érdekel. Programokra, művelődési házba, kiállításra, bárhova.

Mondjuk ,ha profin tudnál vmit...

Mondjuk ha szorgalmas lennél..

Mondjuk ,ha takarékos lennél..

Mondjuk,ha nem azt néznéd ,hogy a másiknak ,miért van Mercije..

Ha,nem azt néznéd ,miért van bomba csaja...

Menj el pszichológushoz.

Nem sértés, tényleg menj el! Nem fogsz gyk-n világmegváltó választ kapni, tekintve, hogy azon kívül, hogy ezt írtad ki, fingunk nincs rólad. Hogy milyen a családod, mik az általános érzéseid, hasonlók.

Ez már olyan kategória amit pszichomókussal beszélnék meg.

Keress valami olyan foglalatosságot, amit szívesen csinálsz, amihez értesz is, és sikerélményt ad.

Én épp az ellenkezője vagyok, mint te, mindig jól érzem magam. Állandóan teszek-veszek, a környezetem munkamániásnak nevez. Szinte bármit szeretek csinálni, akár fárasztó fizikai, akár szellemi munka, az hogy megcsináltam, meg tudtam csinálni örömmel tölt el. Az alkotás a legfőbb örömforrás. Szerintem.

Úgy gondolom, ettől vagyok mindig stresszmentes, boldog - ezt javaslom neked is.