Hogy létezik napjainkban még háború? Teljesen bepánikoltam miatta
Tudom, hogy volt/van Szíriában is, de mégis a legrosszabb álmomban se gondoltam volna hogy egy ilyen modern és civilizált világban még van olyan történelem órán is tanult háború.
Hogy annyira okosnak és fejlettnek tartja magát az emberiség, mégis egy pszichopata megtudja parancsolni más embereknek hogy menjenek és öljenek ártatlanokat? Hogy lehet valakinek ekkora hatalma, miért kellene egy beteg elmének bárki is teljesítse az ilyen terveit ? Alapból katonáknak sem kellene lennie, mind emberek vagyunk, egyformák mi értelme megkeseriteni egymás életét erőszakkal? Miért ilyen ez a rendszer ? Nem tanultak az eddigi számos ilyen helyzetből, miért lehet ilyet megengedni bárkinek is ezen a világon ?
Tudom az élet nem igazságos és logikus magyarázat talán nincs is a kérdéseimre… de engem nagyon aggaszt ez. Így is nehéz és rövid ez az élet, miért nem tudjuk normálisan eltölteni amennyit kaptunk?
Erdélyben élek és mivel ennyire közel, nagyon beparáztam. Nem tudok úgy élni mint eddig, mintha mi se történne . Látva a sok ukrán menekültet, autókat az úton akik feladták az eddigi életüket, folyton azon jár az agyam, hogy vajon melyik nap kell én is hasonlóan meneküljek. Nem érzek nyugodsagot, mint eddig, nem tudok úgy tervezni és élni az életem. Késztetést érzek, hogy pakoljam a bőröndöm és mindig álljak készenlétben.
Ti hogyan viselitek ? Szerintetek mennyi esély van, hogy ide is elérjen ?
25n
válasza:Magához a háborúhoz iszonyatos nagy ész kell, nem csak annyiból áll hogy mindenkit halálra lőnek...ez csak egy vele járója, nem az ember élet számít, gazdaság, pénz, hatalom..az egész olyan bonyolult hogy nem lehet át látni, szóval hiába vagyunk civilizáció csúcsán akkor is van.
Amúgy szerintem nem ér ide ilyen formában a háború, hanem a következményeit fogjuk nagyon be cumizini...Magyarország egy csepp sem a tengerben. Viszont hülyeség is azt mondani hogy minket nem fenyeget a dolog, de nem kell félni nem old meg sajnos semmit.
válasza:Lehet az vagyok, nem tagadom, de eddig nem foglalkoztam ilyesmivel. Megdöbbentő volt tanulni a háborúkról, de mindig betudtam úgy, hogy a mai fejlett világban és magukat okosnak tartó emberek között ilyen nem történhet meg.
Csak élni akartam, szabadon és amennyire lehet boldogan , élvezni a hátralevő eveimet. S jön egy elmebeteg, aki miatt milliók élete keseredik meg? Hogy lehet ezt megengedni? Hogy lehet fontosabb a pénz milliók életénél?
válasza:"Hogy lehet fontosabb a pénz milliók életénél?"
Úgy, hogy mióta világ a világ, a pénz (vagy a pénz előtt az anyagi javak más formái) mindig is fontosabb volt a milliók életénél. Lapozd csak át újra a törikönyvet... És azt se feledd el, hogy minden korban épp "fejlett világ" volt, magukat okosnak vélő emberekkel.
válasza:Kedves kérdező!
Igazad van, mélységesen egyetértek kivételesen az aggályaiddal, bár én 23 évvel vagyok nálad idősebb.
Én is a "boldog békebeli" időkben nőttem fel (1970-es, 1980-as évek,) és még én sem igazán tapasztaltam ilyen komolyabb menekültáradatot.
Egyik férfi ismerősöm 66 éves létére halálra rémül szinte minden egyes pillanatban (11 hónapos kisbaba volt az 1956-os októberi forradalom és szabadságharc kitörésénél,) talán a távoli emlékeiben ott él egy durva vérengzéses korszak emléke - mélyen eltemetve. Talán a szülei rettegését érezhette akkoriban, élhette át.
Nem kritizálom meg ezt a férfi ismerősömet a félelmeiért, aggályaiért. Több olyan nálam idősebb férfi ismerősöm is van, akiket láttam sírni, könnyezni félni a jövőtől. (Meg némileg tőlem fiatalabbat is egy kicsivel.)
Szóval nem vagyunk egyformák. Vannak, akik szociálisan érzékenyebbek az őket körülvevő nagyvilági hírekre és esetleg a nem túl korai ifjúságukban foglalkoztatja őket a dolog.
válasza:Eddig is volt háború, csak kicsit messzebb. Illetve Ukrajnában évek óta tart a háború, csak most jóval nagyobb lendületet vett a dolog.
Itt vannak a jelenleg folyó konfliktusok a világban
Illetve az ukrajnaihoz hasonló szintű konfliktus Etiópiában van (vagy legalábbis pár hónapja még biztos volt):
válasza:Figyelj, csak a magam példáját tudom mondani. Egy hete, ugyanezt éreztem, mint te. Rendesen szorongtam, azonnal foglaltam időpontot útlevélkészítésre, gondolkodtam, tépelődtem, hogy mit hogy kellene csinálni, ha beüt a krach. Ötpercenként néztem a híreket. Aztán eltelt egy pár nap, most szerdán és tegnap éreztem azt, hogy kiégtem. Nem élhetek folyamatos szorongásban egy olyan dolog miatt, amire semmi DE SEMMI ráhatásom nincs. Igen, nagyon ijesztő, hogy ez megtörténhet, szürreális leginkább. A pszichológusommal is beszéltem erről, ő azt mondta, hogy ki tudja, hogy meddig tart még ez? Akarok hónapokon vagy akár éveken át szorongásban élni? És nem.
Aztán arra jutottam, hogy ráérek majd akkor gondolkodni a menekülésről, ha ne adj isten aktuális lesz (nem lesz), ha meg atomháború lesz, akkor időm se lesz gondolkodni, mert már oly mindegy lesz. És ha menni kell, akkor menni kell.
Sokkal jobban aggaszt, hogy milyen gazdasági hatásai lesznek ennek. Szerintem te is inkább emiatt aggódj, ha már valamin tépelődni szeretnél.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!