Mikor érezted azt legutóbb, hogy legszívesebben elbújnál a világ elől, vagy hogy világgá mennél? Mi váltotta ki ezt belőled?

Öt évvel korábban. Franciaországig jutottam.

Pár hete voltam egy házibuliban, de elég sokat ittam és túl őszinte voltam. Megbántottam azokat az embereket, akiket amúgy szeretek, meg többieknek is beszólogattam. Alapból elfojtok magamban minden érzelmet, és most az alkohol előhozta belőlem az állatot. Nagyon szégyelltem magam utána, másnap reggel úgy éreztem, hogy legszívesebben elbújnék, vagy elmennék olyan helyre ahol senki nem ismer.

Most. A legjobb döntést hoztam meg, amit lehetett, mégis megvisel. Nem amiatt, mert bánnom kellene, hogy lelécelek, csak érzelmes típus vagyok és eléggé meg szoktak viselni az ilyenek.

Jelenleg is szívesen elbújnék. A kiégés szélén állok a munka és egyetem mellett. Nagyon fáradt vagyok, és legszívesebben bezárkóznék valahova a laptopommal meg a könyveimmel, és elő sem jönnék addig, míg ki nem olvasom a könyveket, meg nem nézem a sorozatokat, filmeket, amiket szeretnék, illetve ki nem aludnám magam, egyszóval feltöltődnék.

Kérdezô! Veled mi a helyzet?

Most. Olyan valaki szakított velem, akit kb a másik felemnek tartottam. Csak túlélem a napokat jelenleg és fáj ez az egész. Minden lehetséges módon igyekszem elterelni a figyelmem, mással foglalkozni, mást csinálni, de nagyon nehéz. Bàrcsak tényleg el tudnék menni hátrahagyva minden érzelmet.

Hogy a félreértéseket elkerüljem, nem magzatról van szó, hanem várt időre megszületett babáról. (7-es voltam)