Mit tehetek az ilyen típusú lelki diszfunkciókkal?

Megkímélnék mindenkit a hosszú (fölösleges) magyarázattól - már csak azért is, mert kettőt pislogok és rögtön menne a (tök jogosan) puha fiúkra - , de dióhéjban arról van szó, hogy én nagyon frusztrált vagyok azért, mert nincs sikerem az ellenkező nemmel.

És nagyon furcsán (többféleképpen) dolgozom fel, pl: kivetítem, hogy utálom /lenézem azokat, aki azzal a tulajdonságokkal rendelkezik, amely tulajdonságaimat én okolom azért, mert nincs nőm. Pl a kövéreket (bár sokak szerint (185/77) testképzavaros vagyok)

Illetve van bennem egy őszinte csalódottság, mert ugyan nulla önbizalmam, de mégis: csak van egy minimális igényességem, csak egy normális, intelligens ember vagyok, nagyon szeretek és ragaszkodok másokhoz és jó lenne egy lányhoz is hasonlóan érezni (én kis naiv fasz azt hiszem, hogy ez jó, nem pedig azt, hogy a gyengeség jele), minden sérelem ellenére nem vagyok incel és azokat is szívből gyűlölöm

És egyszerűen csak szomorú vagyok, hogy hogy jutottam ide és mi a...szt csinálok rosszul, mert nem vagyok egy főnyeremény (és gondolom az összes klaviatúrahuszár jól belém rúg), de olyan embereknek van sikerélményük, amiket most én én minősítenék, inkább a fantáziátokra bízom...

22 vagyok. Az idő fogy. Kezdem azt hinni, hogy prostihoz leszek kénytelen menni... Mert ha az nem akkor soha senki... Öngyilkos gondolataim vannak, rendszeres hívója vagyok a lelkisegély szolgálatnak