Mi a véleményed arról, ha valakinek több, egymással egyáltalán nem összefüggő szakmája/diplomája van?

vendéglátósként rájött, hogy nem 8 óra a 8 óra munka és nincs egy perc megállás sem.. aztán jogászként rájött, hogy nevetséges bér jár ügyvédbojtároknak és sok idő míg önállóan tevékenykedhet.

agrárként rájött, hogy a mezőgazdaság sem 8-17 ig tartó meló.. masszőrként meg ha férfi-ha nő állandóan meg akarják dugni, a haverjai meg a happy endinggel poénkodnak. mintha az olyan hűde poénos volna.

Inkább ez, minthogy sírjon a gyk-n hogy nem lehet semmit se kezdeni idehaza. Kilőtt 4 dolgot, egy idő után megtalálja azt amit szeret csinálni.

Én kereskedelemben kezdtem, vendéglátásban folytattam, gyógymasszőrként dolgoztam kórházban, utána teherautó sofőr lettem, most perpill jogot tanulok.

Őszintén, mit gondoljak hasonló emberekről? Több lábon állnak. Szerintem jó dolog, ha egy embert minden erdekel és mindenben kiismeri.

Professzor viszont sosem lesz, mert nem 1 dolgot hajt már óvodás kora óta, hanem mindenbe belekóstol. De pont ettől shep es különleges.

Nyilván nem úgy történt, hogy fuh de jó lenne a felszolgálás mellett eljárni AJK-ra római jogot tanulni és az első előadás után felkötni magad az első szimpatikus fára. :D Sokkal inkább az történt, hogy anno nem tudta mit akar csinálni úgyhogy vendéglátás, utána meg kitalálta és felvételizett AJK-ra.

Vagy egy másik opció, szerinted van köze egymásnak a következőknek: keleti nyelvek és kultúrák Japán szakirány, történelem, pszichológia? :D Már azt leszámítva, hogy bölcsészettudomány tárgykörbe tartozik mind a három. De még mennyire, hogy van a közös metszetét pszichotörténet-írásnak hívják. [A Japanológia mellékes az a nyelv maitt kell.]

Két csoportra szoktam bontani. Vannak azok, akik rosszul választottak fiatalon, aztán megtalálták az útjukat, ezzel nincs semmi bajom. Rájött mit akar csinálni, elvesztegetett egy csomó időt, de legalább sínen van.

És van a másik, aki sportot űz ebből. Na az olyanokról semmi jót nem tudok elmondani. Pl. van olyan ismerősöm aki potyogtatja a csokbabákat, és közben nehézségi sorrendben hátulról indulva csinálta az okj-ket. Szóval semmi értelme, semmi koncepció, karrierterv, csak hogy legyen valami

Informatikus, burkoló, személy- és vagyonőr vagyok, de jelenleg gépjármű mechanikai technikusnak tanulok. Életem első hosszabb munkája pedig az volt, hogy ültem a medence mellett, és felügyeltem, úszómester voltam. Jelenleg biztonsági őr vagyok, és burkoló. Az autószerelő szak csak hobbi. Jövőre megyek egyetemre, egyikhez sem lesz köze. Jogot akarok tanulni, de nem töményen, szóval nem jogász leszek. Vagyonőri képzésen a három oktatóm közül kettő az ügyvéd volt, és elég sok jogot tanultunk, nekem az nagyon tetszett, ettől én sokkal többet akarok tudni, ezért megyek oda. Két szerelmem van a tanulásban: A joggal kapcsolatos dolgok, és az építőipar, legalábbis eddig így érzem. Sok jogot olvasók szabad időmben is, de tudom, hogy egyetemen ez teljesen más lesz, és nehezebb lesz. Egyetem mellett tervezek burkolni is persze, mert valamiből élnem kell.

Hogy vagyok vele? A mai világ ezt kívánja meg. Mindenhez érteni kell. Meg hát szerintem magánügy, aki azért szól meg, mert tanult vagyok az nézzen mélyen magába inkább.

Ezen én is szoktam gondolkodni, hogy inkább előnye vagy hátránya van-e annak, ha valakit több eltérő dolog is érdekel.

Szerintem ez szakmafüggő is. Pl. egy orvosnak vagy kutatónak jobb, ha erre az egy dologra koncentrál, mert ehhez teljes elköteleződés kell.

De néhány ilyen szakmától eltekintve szerintem jó, ha valaki több dologhoz is ért, és manapság nagyon gyorsan változnak a munkaerőpiaci igények, így több végzettséggel az ember be is biztosítja magát.

Szerintem a tanulás szinte mindig hasznos, és megéri.

Ismertem olyat, aki 10 éve szenvedett már az egyetemen egy 3 éves BA diploma megszerzéséért, és még dolgozni 1 napot sem dolgozott. Ezt nagyon ésszerűtlennek tartom, de ha valaki munka mellett később levelezőn vagy estin újabb diplomát vagy szakmát szerez, azzal szerintem semmi gond nincs, sőt, a hasznára is válhat. De ha csak hobbiból csinálja, szerintem az sem baj, mert őt ez elégedettebbé, boldogabbá teszi.

Én is tanulok jelenleg munka mellett.