Furcsa, hogy órák után nem jövök rögtön haza általában, hanem még órákat eltöltök egyedül az egyetem főépületében, vagy a városban?

Ha jól állsz a tanulással, meg nem valami betegség pld alacsony vérnyomás van a háttérben vagy egy rossz vérkép vagy bármi, akkor szerintem igen

Nyilván nem nagyon szeretsz otthon lenni.

Fura.

Nagyon lenyeges dolgot nem tudunk. Hogy ha hazamentel akkor annyi, mert tavolsag, macera. Vagy otthonrol barmikor felpattanhatnal es mehetnel a varosba. Ha elobbi, akkor vegkepp ertem, miert huzod az idot.

Én is ezt szoktam csinálni, de rendre hülyének néznek miatta… Én nem szeretek otthon lenni, mert halálra unom magam, egyedül vagyok, nem ér semmi inger, síri csend van, könnyebben elterelődik a figyelmem a tanulásról is stb., ezért sokkal szívesebben maradok ott az egyetemen vagy akár a könyvtárban tanulni, olvasni, netezni, enni stb. Szeretem, ha vannak körülöttem emberek, mozgás, zsizsegés stb., engem ez is energizál, feltölt, motivál és jobban tudok koncentrálni. Otthon perceken belül elmegy a kedvem mindentől, elalszom vagy elterelődik a figyelmem és elkezdek telefont nyomkodni, youtube videókat nézni stb., szóval produktívabb is vagyok mint otthoni környezetben. Valamint az egyetem közelében ott van minden pl. ki tudok ugrani enni is se perc alatt. A szaktársaim nagy része viszont az a típus, aki az óra előtt egy perccel esik be és az óra után azonnal rohan is haza…

Nem tudjuk, mi az oka, hogy nem szeretsz hazamenni, pedig nyilván van valami oka.

Én az egyetemista társaimmal órák után 1-2 órára mindig beültem valahová, 2 deci boros kólával.

Szerintem oké

Én is szeretek bejárni, de neked komolyan minden nap több órád van arra végzősként, hogy üldögélj meg pihengess a főépületben? Számomra az érthetetlen, hogy valaki hogy ilyen időmilliomos, adjon már nekem is belőle :D Furcsa, amit csinálsz, nem ez az átlag. Én sem rohanok futólépésben kifelé, ahogy megköszönik a figyelmet, van, hogy valakivel pl csak az egyetemen tudok találkozni, akár csak együtt ebédelni mostanában, de megyek utána a dolgomra.