Kinek milyen temetői rémtörténetei vannak?

Néhány éve amikor édesanyám még nem helyben dolgozott akkor számtalan alkalom volt, hogy én vittem reggelente és hoztam is haza este 10-kor mivel egyedül nem mert járni. Elhagyatott, kopár, keskeny útszakasz vezetett a munkahelyére, ahol 30km-en át semmi nincs és olyan a forgalom rajta, hogy óránként rákeveredik egy-egy autó.

Ő ugyebár olyan helyen dolgozott, hogy nem volt ünnepnap. Így mennie kellett mindenszentekkor is. Ahogy kiérek a településről, van egy éles kanyar, ami után van egy elhagyatott zsidó temető.

Akkor aznap este is 10-kor mentem érte. Lassan tudtam haladni és reflektort is használtam, így elég jól beláttam a helyet. Egyszercsak arra lettem figyelmes, hogy a temető mellett áll egy fekete ruhás alak kapusznyival a fején. Csak állt és nézett, nem volt benne semmi különös, viszont mikor elhaladtam mellette olyan volt, mintha nem lett volna lába, hanem lebegett volna. Bár ezt én magamnak már csak betudtam a fáradtságnak meg a képzeletnek így nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget, de azért kiráz a hideg ha visszagondolok rá.

Nem remtortenet,de temetoi story.

Ismerosom anyja egy rossz elettarsi kapcsolatbol az ongyilkossagba menekult.A temeteskor egy ideiglenes fakeresztet allitottak a sirhoz,amelyre felakasztgattak a koszorukat.De az elettars koszoruja leesett.Visszatettek,megint leesett.Ezt eljatszottak parszor,barhova,barhogyan tettek a koszorut,az mindig leesett.Vegul valamivel odaerositettek a kereszthez.Masnap megint mentek a temetobe,es az elettars koszoruja megint a foldon volt.