Miért van az, hogy másoknak olyan szépen kialakul az élete, az enyémben pedig mondhatni semmi logika sincs?

Mert akinek szépen alakul, az szépen alakítja.

Mit csinálsz te, saját belátásod szerint?

Én is alakítom valahogy, de a környzetem nem érti, miért cselekszem úgy, ahogyan. Én tudom...

Mindenki halad valahova, ki lassan, ki gyorsan.

Rendszer nincs az életedben, ami talán könnyebbé tenné, hogy elfogadd,

nem minden működhet logikus következtetések útján előre kiszámíthatóan.

Azt megfogalmaztad már magadnak, hogy egyáltalán MIT vársz az élettől, és HOGYAN képzeled el az odáig vivő utat?

Vagy rögtön a pozitív eredményt szeretnéd látni? Sült galamb effektus?

Valamiféle "logika" szerint várod, melyik tettednek mi lesz a következménye, csak sodratod magad az árral?

Amiben jó vagy, arra gyúrj, legyenek saját terveid, önbizalmad, megvalósításra váró céljaid.! Ne várd, hogy az életed "magától alakuljon", abban amúgy sincs köszönet. Te alakítsd, legyél jelen te is a saját életed formálásában.

Aztán egy nap, lehet, nem a logikát keresed, hiányolod, hanem az eredményt találod.

Az egy dolog, hogy szerinted mindenki másnak egyszerű, "logikus", szinte magától érkezik a siker. Lehet, rákérdeznél és meglepődnél, hogy ő egészen másképp látja, másképpen éli meg azt, ami szerinted simán érkezett . Lehet, megtudnád, mennyit melózott, küszködött érte és egy szemernyi logika nincs abban, ahol tart.