Hogy alakult az életed? Hogy képzelted el,úgy alakult

30 vagyok. 26 éves voltam, mikor összejöttünk. Idén volt minden (eljegyzés, esküvő és első gyerek is).

Mi ahhoz kötöttük, hogy akkor vágunk bele a gyerekbe ha van hova, idén tudtunk elköltözni egy nagyobb lakásba. Nekem pedig feltételem volt, hogy házasok legyünk mire megszületik, akár úgy is ha csak kis esküvő lesz. Végül a covid leszűkítette a lehetőségeket.

Nem így képzeltem az életem, mert azt hittem, előbb leszek anya. De ezt dobta a gép, nem bánom, jó életem van és nagyon szeretem a férjem.

Nekem nagyon nem úgy alakult, ahogy tizenévesen terveztem. Kb. 18-20 évesen leszoktam a tervezgetéstől, mert rájöttem, az életben nem tudsz mindent irányítani, sokmindent igen, de még többet nem. Imádom, ahogy te naivan percre pontosan eltervezel mindent, de majd te is rájössz, hogy nem így megy ez. :)

Most 36 vagyok, 22 voltam, mikor megismerkedtem a párommal. Nem házasodtunk össze (ennek ellenére idegen helyen szoktunk egymásra úgy utalni, mintha férj-feleség lennénk), pedig tizenévesen hetedhét országra szóló lakodalmat terveztem, időközben rájöttem, hogy ez a majomkodás nem az én világom, ahogy a hivatalos "lepapírozott" kötöttség sem. Habár mostanában bizonyos okok miatt felmerült közöttünk, hogy kéne az a papír.

Már tizenévesen azt hangoztattam, hogy én nem akarok gyereket. Mindenkitől megkaptam, hogy ez majd megváltozik. Hát nem, ez így maradt. Nincs, és nem is szeretnénk.

A karrierem is másként alakult, mint ahogy elterveztem. Sőt most tanultam új szakmát, hogy új, és jobban fizető karriert építhessek.

20 évesen azt gondoltam, hogy a faluból biztosan városba szeretnék költözni. Ennek ellenére a párommal egy faluban élünk. Először utáltam, de mára megszerettem.

Nagyjából ennyi.

Én kivétel leszek. 30 éves vagyok, 26 évesen jöttem össze a párommal, 2 év után eljegyzés. Ma lett volna az esküvőnk, de visszaléptem, mert rájöttem, hogy nem ő az igazi és hazugságban nem szerettem volna élni. Gyerek nincs.

Ahogy én képzeltem: 25 éves koromra házasság és gyerek.

A leírásodból úgy tűnik, mintha patikamérlegen lenne kimérve az életed és ez így nem tesz jót hosszabbtávon.

27 vagyok. 16 voltam,mikor osszejottunk.

2015ben költöztünk ossze,2019ben volt lánykérés,2020ban született a babánk es 2021ben volt az esküvő :) most a sajat ház a cel,remeljuk az is meglesz hamarosan

31 éves férfi vagyok. Gyerekként vegyészmérnök szerettem volna lenni, majd később az orvoslás tetszett, harminc éves koromra szerettem volna gyereket, családot. Három gyereket szerettem volna. Meg egy cuki lányt akivel felnevelhatjük őket.

Ami megvalósult az egyedül a karrier, valóban orvos lettem, általában szeretem is, a nők viszont emberszámba sem vesznek és egyre inkább kezdem feladni a reményt, hogy valaha lesz családom.

21 vagyok, és még csak párkapcsolatom sem volt eddig. Igazából.. jelen pillanatban nem is nagyon tűnik úgy, hogy ez az állapot hamarosan változni fog.

Elképzeléseket tekintve, azt hittem, hogy ennyi idős koromra már lesz egy biztos párkapcsolatom. Gyereket viszont 30+ -osként szeretnék majd csak.