Huszonévesen, huszonévesek között már nem lehet egyáltalán olyan embert találni, aki nem mondja magát brutálisan elfoglaltnak, nem jön mindig ezzel?

Ebben a korban szokták elindítani a karrierjüket plusz családalapítás.

Én pl 20 éves vagyok, egyetemen tanulok, mellette dolgozom (szakhoz kötődő) és pluszban is vállaltam egyéb állandó elfoglaltságot az egyetemen és a kollégiumban is. Ezen kívül rendszeresen edzek. Plusz egyéb projekteket is csinálgatok és még a hobbimra is szeretnék időt fordítani. Ja és nem büfé szakon vagyok. Szóval igen, kemény év előtt állok. Természetesen szeretnék szociális életet is, az egyetemen városában és otthon is. Másra nem fogok ráérni.

(Igen, megvalósíthatónak tartom a tervet, mert mióta iskolás vagyok, állandóan hasonló volt, bár akkor még kicsiben)

Bár ismerkedni nem annyira nehéz, mivel sok helyen sok emberrel találkozhatsz.

Sajnos ez így van.

Sokan inkább a munkát választják,vannak akik szeretnek túlórázni,ha ők ettől boldogabban érzik magukat akkor csinálják.

Nyilván kell dolgozni,de szerintem nem minden a pénz.

Hová valósi vagy?