Mire jó a téli időszámítás? Az embereknek az lenne a normális ha minél többet világosban lennének a szabadidejükben,nem? Aki nem így gondolja annak egyáltalán nincs szabadideje,vagy csak dolgozik meg alszik! Sajnálom az ilyen embereket!

> ígyis az időzóna keleti legvégén vagyunk, csak politikai okokból nem a másikban,

Csakhogy nem mi vagyunk rossz időzónában, hanem az időzóna van – valóban politikai, gazdasági, meg egyéb praktikus okok miatt – rossz helyen. Ugye a 0° szélességi fok Greenwich-en megy át, és az időzónákat is innen számoljuk. Egy óra 15°-nak felel meg, így az GMT+1 időzóna közepe a keleti szélesség 15°-nál lenne, ha nem alkalmazkodnánk országhatárokhoz (ez kb. Prága, vagy Graz vonala) a 7,5°-tól a 22,5°-ig a GMT+1 a megfelelő időzóna (ez kb. Monacótól Fehérgyarmatig tart), tehát az ország területének kb. a 98%-a jó időzónában van. A nagyon nyugati országok időzónája nem jó, Madrid nyugatabbra van, mint Greenwich, mégis egy órával több van.

Máshogy nézve téli időszámításban a Nap Budapesten 11:45 környékén van a legmagasabban, ez alapján is a jó időzónában vagyunk.

> az életmódunk már nem az eredeti.

Oké, csak ehhez nem kell piszkálni az órát. Pont annyira nem, mit ahogy az ember nem állítja 1-2 órával előbbre az órát, mikor nyaral, pusztán azért, mert 1-2 órával később kel, fekszik.

> az időhiány, a szabadidő hiánya miatt - mire oda jutunk, hogy leüljünk a párunkkal vagy egyedül akármit csinálni, már késő vagy,

Oké, csak egy 19. századi angol lord, egy 16. századi francia nemes, vagy egy vagyonosabb római polgár nem dolgozott. De nem hogy korábban feküdt le, hanem pont, hogy később, pl. éjfélen túl nyúló estélyeket, lakomákat tartott. De nem kell messzire menni, elég megnézni egy átlagembert az 1-2 hetes nyaralása során. Jellemzően később kel és fekszik, mint dolgos hétköznapokon. Ezért írtam azt, hogy tulajdonképpen mi inkább korábbra toljuk le a napi ciklusunkat, mint amit természetesnek gondolnánk.

> erre jönnek a szupernormális ingerek: gyors cselekményű, a figyelmet erőteljesen fenntartó műsorok és a kék fény.

Ma igen, de száz, ötszáz, meg egy-két ezer éve nem voltak ilyenek, mégis korán feküdt le az ember.

És még egyszer, mindezek az életritmusunknak a sötétség-világosság ciklusához való igazítása. Az óra állítgatását mindez semennyire nem indokolja.

> Különben nem gondolom, hogy "esti lény" lenne az ember, sokkal inkább a nappal együtt kelne és feküdne.

Tehát átlagosan napi 12 órát aludna? Sőt télen napi 15 órát? Hiszen a téli napfordulókor a napkeltétől a napnyugtáig alig 9 óra telik el. (Hát hiába írtam az előző válaszaimat?) Te szíved szerint, ha nem kellene külső körülményekhez alkalmazkodni – hét órás alvással számolva – 20:30-kor feküdnél le és 3:30-kor kelnél? Mert úgy lenne szimmetrikus az éjfélre nézve a dolog.

> Egészségügyi szempontból szokták is mondani, hogy este 10-ig le kellene feküdni, az éjfél előtti alvás aranyat ér stb.

Meglehet, de ha este 10-kor fekszel le, az 7 óra alvással 5 órai kelést jelentene. már eleve ez el van csúszva az esti irányba másfél órával.

> A téli időszámítással a MAI életmód mellett az a baj, hogy annak a trendnek kedvez, hogy az egyik dobozból (munkahely) hazaesünk a másik dobozba (lakás) és beülünk a tévé elé.

Még egyszer, ennek semmi köze az idő számításához, az időszámításhoz. Hagyhatnánk az órát úgy, ahogy van. Nem kell elkalibrálni ahhoz az órát, hogy korábban keljünk, korábban kezdődjön a munka, korábban érjen véget és korábban feküdjünk le. Semmi nem indokolja, hogy az időmérésen változtassunk. Ha kell valamin változtatni, akkor az az életritmusunk, és nem az, hogy milyen számjegyet mutasson az óra.

> Sokszor azt érzem, hogy olyanok akarják a téli időszámítást, akik hazaesnek és beülnek a tévé elé. Ahogy az alvás szövetség is.

Én azért akarom a télit, mert az a leglogikusabb. Hogy aztán mikor kelünk, mikor fekszünk, mikor dolgozunk, mikor töltjük a szabadidőnket, az ettől egy teljesen független kérdés. Ha állítani kell valamin, akkor az életmódunkon kell állítani, nem az faliórán.

Neked sem az a „bajod”, hogy ma miért a 8-as felé mutatott az óramutató, mikor lement a nap, és miért nem egy másik számra, hanem az a bajod, hogy – az óramutató irányától függetlenül – miért akkor tudsz csak lemenni futni, vagy levinni a kutyát sétálni, mikor már sötétedik, vagy már besötétedett.

> Már egyszer megmondtam: Miért én feküdjek le korábban,ha még nem vagyok fáradt?

De hát a nyári időszámítással te pont ezt akarod. A nyári időszámításnál a Nap járásának ciklusához képest, a Nap delelésének időpontjához képest korábban kelsz egy órával. Az ettől egy teljesen független kérdés, hogy ehhez te az órát is vissza akarod tekerni. Ezt önmagában az égadta világon semmi nem indokolja.

Abból kell kiindulni, hogy ha nem lenne óra, akkor mikor kelnél, és mikor feküdnél. Ha akarsz ezen változtatni, akkor változtass, ha nem akarsz, akkor ne. Aztán visszahozhatod az órát az életedbe, leolvashatod, hogy történetesen milyen irányban áll az óramutató, ha akarod. Az órát rögzítsük úgy a nap járásához, ahogy az a leglogikusabb. Ez nem akadályoz semmiben, és nem kényszerít semmire.

Próbáljuk megérteni, hogy nekünk nem az órához kell alkalmazkodni, hanem a Nap járásához. Az óra egy művi dolog, az annyit mutat, amennyit. Ha holnapután kitaláljuk – ne tegyük –, hogy egy nap álljon 10 – nyilván a jelenleginél hosszabb – órából, és 1 óra 100 – szintén a jelenleginél hosszabb – percből, akkor azzal csak órát bizdergáljuk, azt a művi rendszert, amivel számszerűsítjük a Nap helyzetét az égen. Nyilván jó ideig szokatlan lenne, de ettől még senkinek nem kell egy pillanattal sem korábban, sem később kelnie. Csak annyi történik, hogy mikor dél van, akkor az időmérő eszközön nem a 12-es számjegy jelenik meg, hanem az 5-ös számjegy. Tehát annak, hogy az óra mit mutat, annak semmilyen módon nem kell, hogy jelentősége legyen arra nézve, hogy milyen életritmusban élünk. Annyit bizdergáltuk már szerencsétlen órát, hagyjuk végre békén, és az óra csavargatása helyett foglalkozzunk azzal, hogy hogyan élünk.

> Kit érdekel,hogy van csillagászatilag,nem vagyok én csillagász!

Egy mondattal később kiderült, hogy téged. Téged érdekel, hogy világos van-e vagy sötét. Ezt pedig csillagászati tényezők határozzák meg.

> Én azt szeretném,hogy este 8-kor még világos legyen nyáron,az,pedig csak a nyári időszámítással lehetséges!

Nem, te valójában nem ezt szeretnéd. Te az szeretnéd, hogy azt a tevékenységet, amit a mostani időmérés szerint este 8-kor csinálsz – legyen szó vacsoráról, futásról, olvasásról, akármiről, nem ismerem a napirendedet –, az essen a nap világos szakaszára.

> Ugyan,kit érdekel,hogy régen,hogy volt?

Azt próbáltam elmagyarázni – úgy tűnik sikertelenül –, hogy bár az életritmusunk több ezer év alatt igazán jelentős mértékben nem változott, az időmérés rendszere igen. Mert a kettő független egymástól.

> Este legyen tovább világos,az a lényeg!

(Mondjuk ez önmagában ellentmondás, mert este alatt a naplemente időszakát értjük.) De oké, legyen tovább világos. Hangoljuk ehhez a célhoz az életünket. De miért kellene ehhez hozzányúlni az órához. Nem az óra okozza sem a világosságot, sem a sötétséget. Mi köze van ehhez akkor az órának?

> > Már egyszer megmondtam: Miért én feküdjek le korábban,ha még nem vagyok fáradt?

> De hát a nyári időszámítással te pont ezt akarod. A nyári időszámításnál a Nap járásának ciklusához képest, a Nap delelésének időpontjához képest korábban kelsz egy órával.

Még egy kicsit érthetőbben, mert úgy látom, hogy valamiért nehéz felfogni azt, amit írtam. Ha valaki – teszem azt – télen 6-kor kel, és este 10-kor fekszik, akkor a nap delelése előtt 6 órával kel, és a nap delelése után 10 órával fekszik le. Ha nyári időszámításban is 6-kor kel, és este 10-kor fekszik, akkor a nap delelése előtt 7 órával kel, és a nap delelése után 9 órával fekszik le. Ez jelenti azt, hogy a nyári időszámításban egy órával korában kelünk és fekszünk. Nem az órához képest, hanem a nap pályájához, a csillagászati ciklushoz képest, márpedig itt ez az érdekes, hiszen világosságról, meg sötétségről beszélünk.