Csak én vagyok teljesen kétségbe esve? 19/L

Most képzeld el kérdező, hogy te még csak a felszínt látod. Azt a plebejus réteget, ahová mi átlagemberek tartozunk. Akkor milyen sz4r kedved lenne, ha tudnád mi megy a háttérben, a deep state-ben, a bilderberg csoport gyűlésein, a világelit egyéb titkos konfernciáin. Az amit te látsz, csak vihar a biliben.

De ugy gondolom, hogy egy gondolkodó lány vagy, ha idősebb leszel, talán utana nézel ezeknek is. Garantálom, hogy a maradék életkedved is elmegy😄

Részben igazad van, de szerintem kicsit túl negatívan látod a helyzetet.

Az élet nem Csak ezekről szól. Persze nyilván meghatározza az ember életét, hogy mit dolgozik, mennyit keres, stb.

De olan közeget kell találni, ahova az ember tényleg szívesen tartozik, barátok, család, bármilyen közösség. Illetve az se utolsó, hogy akár hobbiként, de tudja csinálni azt, amit szeret.

Ezek a dolgok is az életünk részei, ezek adják a pozitív töltetet, amik ellensúlyozzák a rosszakat.

A rossz dolgok léteznek, de nem mondanám azt, hogy nem érdemes élni a jókért!

Egyrészt egyet értek de csak részben. Hasonlóakat tapasztaltam/tapasztalok, de külföldön azért ez nincs így mindenhol. Nem tudom hol merre tanulsz külföldön de kb Magyarországot jellemezted. Ha külföldön is ezt tapasztalod az fura. Hülyék mindenhol élnek a világban. Önzetlenség pedig csak rajtad múlik, a világ pedig mindig vissza adja amit adsz persze nem úgy ahogy te elvárod. Pénz sok mindent meghatároz, de közel se mindent. Jövődet tudja befolyásolni, mert oktatásban vannak dolgok amik nem elérhetőek így. Meg a kapcsolati háló is más.

Milyen ember leszel azt a környezeted befolyásolja nem a pénz.

Ezért folyik a harc szegényebb országokban vagy elszegényedő országokban mint pl MO ott igen, ezt háborúnak élik meg és hát van egy jól fejlett irigység is ami gyakran rossz indulattal párosul. Igen van olyan is aki azt hiszi hogy mert neki több van mint az átlag akkor ő többet is ér.

Magányosság szingliség az egy társadalmi folyamat. Pontosan miért vagy hogyan azt nem tudom. Lehet benne abból valami amire azt mondtad hogy egymás "ellen" élünk és ennek valami mellékhatása. Régen azért a kényszer összetartotta az embereket, manapság ez nincsen meg és a könnyebb eldobni mint megjavítani dolgot választják sokan. Nyilván sok olyan helyzet van amiben a szétválás a legjobb, de nem vagyok benne biztos hogy mindig ez a jobb, de ebben nyugat előrébb jár. Jó sok a magányos ember.

Még is azt mondom hogy te is alakítod a világot azáltal hogy milyen ember vagy. Miért küzdesz és hogyan. Mind a megélhetésed ért mind a magánéletedét. Tehát ha a sikeredhez mások tönkretételén keresztül vezet az utad mit választasz. Megelégedsz és esetleg vársz, másik utat keresel, vagy belevágsz. Magánélet ugyan ez. Magyarországon se mindenki rossz sőt sok jóindulatú és önzetlen ember van csak ők nem hangosak.

Összetett téma és hiába próbáltam szétválasztani még is össze függ.

Egy ideje én is éreztem a feszültséget, és váltottunk. Most más a közeg és nincs feszültség és acsarkodás. Mosolyognak körülöttem, embernek tekintenek és nem akar eltaposni, átverni senki. Nem éreztem komfortosnak én sem hogy állandóan mindenkivel harcban kell állni a napi dolgokért. Változtatni kell, mert beleszürkülsz. Értem tanulás közben nem lehet sulit váltani csak úgy, de majd ha elhagyod akkor tudsz.

Melyik Országban tanulsz hogy ilyeneket tapasztalsz? Speciel mindenkinek azt szoktam tanácsoni hogy ha teheti legalább rövid időre kóstoljon bele milyen külföldön. Tapasztalatnak, nyelvtanulásnak, látókör szélesítésnek... stb

Én is valahogy így éreztem magamat te, de mostanában inkább a "érzéketlen, szinte pszichopata ember" kategóriát gyarapítom, aminek persze nem örülök, de a sok felületes kapcsolat mellett nincsenek igaz barátaim, ezek a felületes kapcsolatok meg nem elég kielégítőek, szóval maradt sajnos az anyagi javak hajszolása.

Nyilván jobban örülnék, ha valakit önmagam miatt érdekelnék, de egy kezemen megtudom számolni, hogy eddig hány ilyen emberrel találkoztam.

Én nem így érzékelem a világot, de szívetek joga.

Több negatív általánosítást és túlzást, szélsőséges gondolatot is olvastam: "mindenki önző" , "mindenki rideg", "az egész élete csak arról fog szólni, hogy másokat letaposva.." , az alfa és a pszichopata a két végleg, "tökéletesnek" kell lenni , "az egész élet csak arról szól, kinek milye van.."(mije) stb.

Szerintem a fokozatosan kialakult negativitásod ès borúlátásod vetítetted ki, kérdező. A folyamatos kondicionálás miatt még könnyebb elhinni azokat, amik az alapvető hitrendszeredhez tartoznak, és ettől kevésbé veszed észre a valóságot. Mintha egy téglafalat építenél magad elég a hatalmas, ragyogó mezőn.

Kamaszkorban nagyon sokan átestünk ilyen világmegváltó korszakon, kérdező. Ha ez megnyugtat, kinövöd, és rá fogsz jönni, hogy az emberek jók, vagy legalábbis fejlődőképesek.

És kérlek, ne gyere most azzal, hogy a 19 éved nem kamaszkor, mer ebből szempontból bizony az.