Ha valaki úgy éli le az életét,hogy nem is kirándult, járt külföldön az nem is élt igazán?

Azért én megértelek. Fiatal vagyok én is, 23 éves. Általánosban és gimiben minden évben az első dolga az volt pár tanárnak az első órán, hogy körbekérdezett mindenkit, ki hova ment nyaralni. Volt, hogy azt kérdezték körbe, ki milyen országban volt már valaha.

A többiek kivétel nélkül nem győzték sorolni, én meg alig voltam bárhol. Mindig nagyon rossz érzés volt ez ilyenkor, mert én is nagyon szerettem volna nyaralni menni.

De az a jó hír, hogy sosem késő bepótolni :)

Hát ha pl.: elmegye Torinóba, és utána azt hangoztatom, hogy "Jártam Olaszországban", nem felel meg a valóságnak, mert csak Olaszország egy piciny szegmenség láttam, így nézve meg éltem az életemet, mert voltam is-, meg nem is külföldön.

Hót mindegy amúgy.

Nem mindenkinek van erre igénye, vagy ilyenhez kedve, affinitása.

Én szeretek utazni, de elfogadom meg tudom, hogy nem mindenki gondolkozik úgy, mint én az utazásról.