A közös ellenség az egyik leghatásosabb egyesítő erő. Tudnátok a privát életetekből erre példát mondani?

Hajajaj....

Volt egy főnöknőnk, akit utáltunk. Jött egy új nyalós kolléganő, aki nagyon nyalt neki, masszírozgatta meg minden. Én akkor már szülési szabira mentem, de napi jelentéseket kaptam attól a kolléganőtől, aki a legjobban utálta a főnökünket. Minden rossznak elmondta az új kolléganőt. Hogy állandóan átveri a főnöknőt is és munkaidőben jár masszírozni, hogy állandóan az irodában beszélgetnek és ez milyen undorító...Ezt hallgattam egy éven át. Mígnem össze nem veszett a nyalós kolléganő a főnöknővel. Onnan kezdve közös lett az ellenségük, ezek meg puszipajtások lettek. Szánalom.