Lenne értelme folytatni, élvezhető az írásmód, a történet, vagy inkább tegyem el azt az írásvágyat egy következő életre? :D
Szívesen fogadom a kritikát:) sose írtam, csak nagy unalmamban gondoltam nekikezdek, aztán viszonylag élénk a fantáziám így gondoltam miért is ne adhatnék ennek egy esélyt.
Amikor vidámak vagyunk nevetünk, ha teljesen eufórikus állapotba kerülünk, amikor életünk legvidámabb pillanatait éljük mégis könny lepi el a szemünket. Ha szomorúak vagyunk sírunk, viszont ha már annyira fáj az élet, hogy sírni sincs erőnk csak valami elfojtott nevetés tör belőlünk elő, egy szemernyi hanganyag a föld tucatnyi jelentéktelen lakójának egyike szájából.
Mindig is furának tartottam mennyire ambivalens világot élünk, hogy akiket jó embereknek tartottam később minden hájjal megkent bűnözőkké váltak. Itt van például Fred a kis sovány szőke srác az évfolyamról. Sosem volt rest minden lehetőséget megragadni értelmileg kevésbé kompetens társai avagy a klínikai lusták megsegítésére sietni, később meg ugyanez a kis vékony srác lett az egyik legaljasabb pénzmosó az egész városban. Ugyanakkor láttam nem egy ellenpéldát, Jennie, Pete, és még sorolhatnám, akik ránézésre mind mind más okokból 20 év letöltendő fegyház, ám ha az embernek volt ideje és energiája eme egyedi emberszabású puzzlekat megérteni idővel legjobb barátokká és nem egy esetben példaképpé váltak.
Ami engem illet Danny vagyok, Kentuckyben élek apával és hugommal Lizzyvel. 21 éves vagyok, magasságom változó, jó fényviszonyok és megfelelő gerincsúrlódási állandók mellett 174, lányoknak 177, szép lányoknak 182 centi. Súlyom .. egy kényesebb téma, 10-en éves koromban hipofízis adenomát állapítottak meg nálam. Ennek lényege, hogy tulajdonképpen elég ránéznem arra amit a másik ember eszik és máris súlyosabb egyéniség lettem 1-3 kilóval, a kérdéses elfogyasztott objektum milyenségétől függően. A hajam rövid és barna, olyan semmilyen leszámítva azt az aprócska ámbár figyelmen kívül sajnos nem hagyható kis bökkenőt, hogy foltokban imitt amott hiányzik. Ennek legfőbb kiváltója a mérhetetlen mértékű stressz lehet amit életem során igyekeztem magamévá tenni és kellően el is mélyíteni magamban, hogy idővel arcomon stigmaként tündököljön megannyi dehidradált, ráncos bőrrészlet. Isten a tanum ritkán kapnak hazugságon és nem kenyerem a lódítás, de ezek a fejtetőmön egyre burjánzó kis foltok voltak már férfias kopaszodás eredményei, vagy olykor ( ha a hallgató közönség formái megihlettek ), tűzvész során menekülés során elszenvedett gyorsan lezajlodó oxidáció következménye is. Belsőm némiképp mostanra üres, érzelemmentes ellenben ennek hatására remekül adaptálódni képes bármilyen faramuci helyzethez. Volt barátnőm szerint humoros, a padtársam szerint megátalkodott, anyának a szemefénye a legtöbbeknek viszont egyszerűen senki. Legyen elég egyelőre ennyi rólam, voltam, vagyok és ha Isten mázsás bizonytalanul zuhanó kockái is úgy akarják, akkor leszek is még jó darabig.
Família:
Anyám kiskoromban elhagyta a családot, 5 éves voltam mikor fogta magát és lelépett egy nála 15 évvel fiatalabb sráccal. Elvileg utolérte az az igazi lángoló, mindent felperzselő szerelem, de 90 iq felett minden ember számára egyértelmű volt, hogy anyut leginkább a srác vagyona, míg a srácot a gerontofília és hatalomvágy keveréke hozta szimbiózisba egymással. Apa ahogy ilyenkor általában lenni szokott összetört, ami előbb csak lelkileg, idővel testileg is meglátszott, az addig életvidám jókedvű emberből mogorva, a deltás, szálkás, izomrostokkal körbeszőtt testből görnyedt, pókhasú kedvenc hobbija a tévénézés féle tucat tönkrement életű, jobb sorsra ítélt ám még mindig jószívű ember lett. Hugom nálam 4 évvel fiatalabb, az a tipikus töltött galamb akit úton útfélen kihasználnak az általában nála lényegesen idősebb férfiak, az ő kenyérmorzsájuk általában negédes bájolkodás volt, kihasználva Lizzy igencsak naív természetét. Miután kellően bizalmába férkőztek és sikerült rajta kiélniük a maslow piramis aljának egyik kényesen égető pontját, általában nemes egyszerűséggel hagyták faképnél. Míg ők minden bizonnyal újabb gyanútlan áldozat után néztek, Lizzy minden egyes alkalommal kevésbé vidáman, kevésbé mosolygósan tekintett mélybarna szemeivel a bizonytalan és úgy tűnik egyre kevésbé emberbarát jövő felé.
Történet, alapkoncepció:
A srácnak egyre súlyosabb alvászavarai jelentkeznek, álmában folyamatosan beszél. Az apja arra lesz figyelmes, hogy a fiú egyfajta közvetítő csatorna az elhunyt édesanya oldaláról, álmában az elhunyt anya képében beszél, hogy ez tényleges, vagy fiktív, képzelet az apa részéről az persze a regényben derülne ki. Az apa egyre durvább módokon akarná a srácot folyamatos álomba tartani, hogy a néhai feleségével "lehessen" és képes lenne a legvégsőkig elmenni.
Tudom kissé morbid, dehát én is az vagyok :D
Ha elolvastad, nagyon szépen köszönöm !:)
válasza:A 2 hetes kiscicánkat is Lizinek neveztük el.
Nem tudom, ez az alapkoncepció furának tűnik, de szép, különleges szavakat használsz, biztos jó lenne. Én többször kezdtem el írni, csak soha nem fejeztem be semmit. Az egyik irományomat az Eredet film ihlette, arról szólt volna, hogy egy személy minden éjjel leálmodik egy teljes életet, és mikor felébred a saját testében, furcsállja, hogy hová került és mi történt, azt hiszi, hogy az álombeli alakja álmodik. Ezt próbálják majd orvosok kezelni és segíteni rajta, de különböző kísérleteket is végeznek rajta, hogy miként hasznosíthatják a tudást, amiben álmában szerez.
Volt egy másik irományom, amit 8 fejezetesre terveztem, de végül csak 2, vagyis másfél lett belőle. Az egy posztapokaliptikus volt, kihalóban lévő Föld, és létrehoztak egy mesterséges bolygót, ahová elsősorban tanult meg intelligens embereket vittek fel. A Földön meg ment a versengés, hogy ki hogy jusson fel. Az elnököt megölték az első fejezet végén és eltérítettek egy utasszállító űrhajót, közben a másik bolygón is alakult ki egy lázadó bagázs, akik az erdőbe költöztek ki és megnehezítették a többiek életét. Igazából nem írtam meg teljesen, csak nagyvonalakban. Rengeteg ötletem volt, a második fejezetben lett volna egy vírus a bolygón, ami szétterjedt egy rágcsálótól (megjósoltam a COVIDot :D), csak halálos is lett volna és a Földön tudták csak az ellenanyagot termelni, miközben rengeteg ember meghal a másik bolygón. A későbbi fejezetekben akartam a Hold, Mars meg egy addig ismeretlen bolygó felfedezését és talán népesítését, űrlények is lettek volna, sőt az egyik nő beleszeretett volna egyikbe, és kihordott volna egy félvér mutánst. :DD Terra Nova - The 100 - Lost in space keverék fikció. :D
Na igen ez az .. :D én is mindig belekezdek írni valamit, aztán motiváció hiányában abba is hagyom, jó mondjuk nálam ez alapjelenség, tulajdonképpen az is kisebb csoda, hogy a légzést ilyen kitartóan csinálom :D
Élénk egy fantáziád van :D nekem tetszenek az elképzeléseid :')
válasza:Marhaságokat irkálsz összevissza.
De ha kedved leled benne, akkor folytasd. Én is így vagyok a festéssel.
válasza:Beleolvastam. Sok időm nincs most végigolvasni. Tetszik a stílusa, szerintem van az íráshoz tehetséged. Egy dologtól áll fel a szőr a hátamon: ezektől az angol nevektől, meg a Kentucky helyszíntől. Nem lehetne magyarul?
egy könyvtárvezető
#3 újraolvastam, végeztem egy kis introspekciót és azt kell mondjam igazad van, masszív marhaság :D mindenkinek kell valami hobbi :')
#4 Köszönöm szépen, teljesen egyetértek, abszolút kezdetleges az elképzelésem, a személyeket, helyszíneket magyarosítom majd:)
válasza:Sorry, nem gonoszkodásból írtam. Én is elvégeztem a bölcsészkaron az irodalom szakot, mint a könyvtárvezető válaszoló, de én ebben nem látom a művészi értéket.
De ettől teljesen független mondom, hogy ha örömödet leled benne, akkor írjál, mert mindenkinek szüksége van arra, hogy legyen kreatív alkotói tevékenység az életében, ami feltölti és kikapcsolja!
válasza: válasza:Nekem tetszett, amilyen kegyetlenül van írva, illik a beszélő jelleméhez, nagyon szeretem a karakterhűséget. A főszereplő így nem szimpi, de nem is kell annak lennie.
Legyen benne valami karakterfejlődés, vagy romlás, amit írtál az apáról, az jónak tűnik. A végén az lehet a katarzis, hogy az ember meddig tud elmenni egy cél érdekében, és feladhatja önmagát.
A család leírása kicsit unalmas. Tetszik, hogy senki se tökéletes. Lizzynek aranyos a neve.
Ez a Kentucky tényleg elidegenített a sztoritól. Ugye külföldön mások a szokások, a gondolatok, nem tudom, mire számíthatok így a szereplőktől. Az amerikai nevek alapján jómódú körülményekre asszociáltam, és arra gondoltam, hogy fogalmam sincs, hol van, mi a vallás, erkölcsök, népesség, milyen lehetett a beszélő gyerekkora, mi miatt lett ilyen. A magyar nevek viszont sok olvasót elriaszthatanak, mert szokták mondani, hogy a magyarok csak panaszkodni tudnak, az életük egy csőd, alkoholizálás van, kosz, lerobbant, késő járművek és szegénység, így biztos majd megjelenik a könyvben is. És biztos maga a könyv is egy csőd.
Szerintem mindkét verzió okés, ha az asszociációkon segítesz.
Mindenképpen folytasd, a jó fantázia egy ajándék, amit ki kelk használni.
válasza: válasza:Tetszik a stílusod, jó a szókincsed és van egy ritmusa a szövegnek, nem csak rövid tőmondatokat halmozol egymásra. Ez egyszerű dolognak tűnik, de megannyi amatőr író nem tudja elkerülni.
A lényeg, hogy szerintem érdemes folytatni :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!