Vajon tényleg bármi elérhető bárki számára, csak “akarni kell”? Aki tehetősebb, jobb családból érkezik, rendezett háttérrel, azoknak alapvetően több az esélyük, tudnak külföldön tanulni, hamar lesz jogsijuk...stb, míg a hátrányosabb helyzetű

Nyilván ez igaz, hogy a társadalmi helyzet nagyban befolyásolja az ember lehetőségeit, nagyon nehéz kiszakadni egy társadalmi osztályból és feljebb lépni, illetve az sem garantált, hogy kőkemény munka meg kínlódás meg kudarcok után előbb-utóbb sikeres lesz az ember.

Az akarás nyilván egy jó dolog, de akarhat valaki bármit, ha nem igyekszik tenni érte semmit. Nyilván ez az akarás a pozitív mentalitással és proaktív hozzáállással együtt vezethet sikerre, önmagában nem.

"Akárki is osztja a szeretet ebben a világban, rosszul végzi a dolgát."

Ez az idézet átvitt értelemben erre a helyzetre is igaz.

A "csak rajtad múlik mit érsz el" típusú Szabó Péter-féle közhelyek valóban marhaságok, van az az élethelyzet, ahol ez nem működik.

Ugyanakkor nagyon sok gazdag (értsd: milliárdos) ember van, aki szegény családba született és a nulláról küzdötte fel magát.

Sokszor a nélkülözés szorít rá arra, hogy kreatív legyél, hogy megpróbálja az egyből kettőt csinálni, próbálkozz és ne add fel. De az ellentéte is működik: sokan, akik jobb körülmények közé születnek, hátradőlnek a fotelben és héderelnek, mert ölükbe hullott a kényelem és nem voltak rákényszerülve, hogy küzdjenek. Sokszor ez utóbbiakból lesznek a szegények, mert elengedik magukat és ellustulnak.

Minél előnyösebb helyzetből indulsz annál könnyebb elérned valamit.

Nyilván ha egy amerikai jómódú családba születsz, ahol a szüleid kifizetik a taníttatásod, adnak alád egy házat, van időd hogy kapcsolatokat építs, akkor sokkal könnyebben fogsz egy sikeres vállalkozást alapítani, mint ha mondjuk a 8kerbe születnél, ahol a szüleid bérelnek egy panelt és már 18évesen elkezdesz dolgozni a gyárba, hogy ne halj éhen.