Manapság lenézik a bölcsészeket? Ha igen, kik? Bölcsészek! Titeket ez zavar?
Manapság a bölcsészeket konkrétan kik nézik le? Ez szakmafüggő vagy emberfüggő? Valaki azt írta itt, hogy főleg a műszakisok. A jogászok, informatikusok is lenézik őket? Az orvosok?
Nyilván mindenki más és más embereket ismer, de komolyan kíváncsi vagyok, hogy társadalmi szinten, nemcsak saját ismerőseinkre, rokonainkra és barátainkra alapozva mi a társadalom álláspontja.
Akik pedig bölcsészek, tőlük kérdezném: ha lenéznek titeket, az mennyire zavaró? Van olyan, hogy valaki akár pályát is vált emiatt, mert nem akarja, hogy élete végéig lenézzék?
Nekem bölcsész diplomám van, olyan, amit jól lehet hasznosítani, konkrét végzettséget ad, sokféle munkát lehet vállalni vele, de szeretnék pontosabb képet kapni erről, hogy valójában mennyire nézik le az emberek a bölcsészeket. Vagy ez úgy működik, hogy az egyik bölcsész szakot lenézik, a másikat elismerik?
Én a tapasztaltabb orvos, informatikus, biológus, jogász ismerőseim részéről nem tapasztaltam, hogy semmibe vennének vagy lenéznének, de amúgy mégsem érzem azt, hogy olyan értékes lennék, mint amilyenek ők. Lehet, hogy ez hiba és rosszul gondolkodok, de szerintem őket jobban szokás értékelni (megjegyezném, hogy természetesen örökre hálás leszek az orvosoknak, akik megmentették családtagjaim életét) és én sem tudom magamról elhinni, hogy az én tanulásom, én munkám, én tudásom lenne olyan becsülendő. Pedig sokan meg engem irigyelnek mert sok mindent elértem és kiemelkedőnek számít a teljesítményem.
"Érdemes körülnézni, hol tart az "emberiség" most, ezzel a felfogással."
Soha nem élt a homo sapiens ilyen jól, mint ebben a korban. Ez elvitathatatlan.
Menj be egy Media Marktba, és kérdezd meg az ott vásárlókat, hogy mennyire zavarja őket az, hogy a kapitalizmus kinyírta a kultúrát. Semennyire.
Ez amit te írsz, csak egy nagyon szűk réteget érdekel.
Egyébként arra kíváncsi lennék, hogy bölcsészettel hogyan lehetne felszámolni pl. a szegénységet. Arra ott (lenne) a gazdaságtudomány, csak az a kapitalizmus rabja, a társadalomszervező funkciója megszűnt.
A legtöbb, amit egy bölcsész tehet, az az, hogy leírja gyk-n, hogy milyen szar hely ez a világ.
#12
A lelki tényezőket sajnos nagyon háttérbe szorítják mostanság, és ennek megvan a maga következménye: kiégett munkavállalók, pszichoszomatikus betegségek, válások, depressziósok nagy száma, és még sorolhatnám.
Bár én magam is marketinges és vállalkozó vagyok, már régóta látom, hogy ez nem jó irány így. Sokkal inkább holisztikusan kellene szemlélni ezt az egészet, mint ahogy jó néhány vezető cég elkezdte felismerni, hogy kreatív napok, home office, rugalmas munkaidő stb. bevezetésével nőtt a hatékonyság.
"Na, erre volna jó az integráló társadalomtudomány. Csak azzal nem pörögne korlát nélkül a GDP, a termelés."
Ez sem biztos. Valószínűleg most is fékezi sok tényező, amit azzal ki lehetne ütni. (Például az, hogy sokan értelmetlennek tartják a munkájukat.)
Azért ez a bölcsész = Mekiben hambit süt elképzelés árnyaltabb ennél.
Fordító és tolmács vagyok, ELTE bölcsészkarán végeztem. (Nem mindenki szabadbölcsész).
Ezt a lenézés/felnézés dolgot én sem nagyon értem. Nagyon mély filozofálgatás nélkül is be lehet látni, hogy értelmetlen az az összehasonlítás, hogy ki "jobb". Azért vicces ez a kérdés, mert tényleg olyan, mintha azt vennénk, akár, hogy a latin, fekete, ázsiai, stb embert lenézik-e, miért? Azért, mert máshonnan származik? Az determinálja a személyiségét is? Vagy a vallás? Melyiket kell lenézni? A kresztényt, a zsidót, a hindut, az iszlamistát, esetleg a zsidókat? Miért, ezek teljesen ugyanilyen kérdések.
Attól, hogy valakinek másmilyen az észjárása, miért kéne lenézni? Máshogy gondolkodik, másmilyen szemszögből látja a világot, és?
Nem tudom, lehet én vagyok nagyon naív, meg fiatal (22), de tényleg nem értem, hogy a különbözőség, miért deficit?
Lehet csak én vagyok ilyen (meg még pár millió, esetleg milliárd ember), hogy nyitott vagyok mindenre, kíváncsi vagyok, szeretem felfedezni a körülöttem levő világot, és nálam ebbe az is beletartozik, hogy megismerjem más emberek gondolkodását. Számomra nagyon érdekes, hogy különböző emberek, származástól, kultúrától, vallástól, neveltetéstől, stb, függően teljesen másképpen tudnak vélekedni egy adott dologról. Szerintem ez érdekes, hogy "jé, ilyen is van", én örülök neki, így (is) lehet tanulni másoktól/másokról meg a világról is valamennyit.
Most eltérek a gondolatmenetemtől, de egy korábbi vlaszoló, mintha azt fejtegette volna, hogy közös gyökere van a társadalom és természettudományoknak, és igen, az ókori görög vagy római polihisztotrok filozófusok ÉS pl. matematikusok voltak egyszerre, és a matematika egy távoli ágban köthető a filozófiához, sőt (én műszaki szakon tanulok) a nagyon magas szintű, absztrakt matematika már simán tekinthető filozófiának is, ahol csak "sejtések" vannak, tehát, lehet, hogy úgy van, de nincs rá bizonyíték, viszont ha így van, akkor...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!