Mennyire változtatta meg az életedet a Covid járvány? Sokféleképpen érinti mindannyiunk életét, az enyémet például totálisan felforgatta. Érdekelne, hogy másoknak mennyire, és hogy élitek ezt meg.

Enyémet konkrétan semennyire.

Valamennyire még örülök is szigorúan a magam szempontjából. Mert panelban lakom, és nem volt oylan este, hogy ne ordibálásra aludtam volna el. reggel meg a közeli kisegítő iskola nem túl eszes diákjainak üvöltözésére, zene bömböltetésére ébredtem.

Most meg reggel, este kellemes csend és nyugi van... ez hiányozni fog később az biztos.

Amiket amúgy hiányolok:

- Múzeumok, rendezvények.

- Koncertek, vagy csak egy jó beülős sörözés.

- Éttermek, munkatársakkal rendszeresen jártunk.

- Versenyek, autóversenyek, minden amit élőben lehetett nézni.

- Teljesítménytúrák sokasága.

Ha magam életét végig nézem:

Munka:

Fizetés emelés, projekt utáni bónusz, év végi bónusz, anyagilag elég nagyot ugrottam, ami kihatással van az életem további részeire.

Albérlet:

Korábban lakótárs mellett béreltem szobát. De ő elköltözött, új lakó nem jött, így egyedül lakhattam hónapokig. Később az anyagi "emelés" miatt kivettem a teljes lakást így ez egy nagy ugrás nekem a korábbi életmódhoz képest.

Lakás:

Elkezdtem lakásokat nézegetni. Még így is a kínálat alja jut, de legalább kicsit csökkentek, stagnálnak az árak. Ha szerencsém van, idén bele tudok vágni egy saját kis kecóba.

Hobbi:

Hobbim a túrázás, természetjárás. Ezt szerencsére elég szabadon meg lehet tenni. Ha kimennék 2 hétre sátrazni, a kutya nem jönne utánam az erdőbe :D Csak hát tél van.

Család, magánélet:

Szerencsére családom is rendben van, mélypontról álltak fel többen. Magánéletem sem teljesen nulla amolyan "szerető" szerepben vagyok. Illetve kialakult egy baráti köröm akikkel átvészeljük a jelenlegi helyzetet.

Ha azt nézem gyerekkoromtól kezdve milyen szar éveket éltem át, időnként az öngyilkosságon gondolkozva teljesen céltalanul, akkor ahhoz képest egészen normális szinten vagyok.

A szokásos, rendszeres tevékenységeim hiányoznak: hetente 1-2-szer úszás, sörözés a haverokkal, sz´nház, mozi nagyon hiányoznak.

Pozitív viszont, hogy sokkal több idöm maradt a lakásra: nagytakarítás, összepakolás, selejtezés... és rengeteget olvasok könyveket, újságokat.

Pont a vírus berobbanása előtt neveztek ki vezetőnek, szóval eléggé. Mármint szakmailag. Meg kellett nyirbálni a csapatot, csökkent rendelésállomány, teljes bizonytalanság a piacon. Rengeteg munka így. Aztán home office, meg 4 napos munkahét címen bércsökkentés 3 hónapra. Aztán az év második felében meg maximumon pörögni, annyira megy az autóipar, visszahívni a tavasszal elbocsátottakat, kb nulla extra költséggel lehozni a növekedett igényeket stb. Ehhez képest az már csak gyerekjáték, hogy érjek haza 8-ra, egy vagy két alkalom volt csak emiatt gondom volt. Egyébként otthonülős vagyok, csak azt bánom, hogy nulla autós találkozó volt idén, pedig vittem volna ki a kocsit, elég jól összeállt az előző szezonra.

Mellette tervezgettem a házvásárlást/építést. Így viszont elég nehézkessé vált és agonizálok mi legyen.

Kicsit a mentális egészségemnek betett, de ettől függetlenül tartom magam.

Egyéb problémát nem okozott, bár a maszkozásból és abból, hogy sok ember gyilkosként tekint a másikra már elegem van.