Nem adtam pénzt egy koldusnak?
Bevásárlásból jöttem ma hazafelé, tele volt mindkét kezem. Egy beteges kinézetű fiatal srác nagyon udvariasan kért 200 Ft-ot, én pedig elutasítottam.
Mindig adok, nem nézem, hogy részeg, jólöltözött, rászorult vagy sem, aki megszólít és kér, adok. Nem nagy összegeket, de mindig adok.
És most nem adtam. 2 perc múlva olyan lelkiismeret furdalásom lett, hogy képes voltam visszafordulni, de már sehol nem találtam.
Nem lettem volna szegényebb, ha adok neki némi aprót.. Olyan hülyén érzem magam.
Nyugi, nem dőlt össze a világ.
Most nem adtál, mert nem volt alkalmas. Máskor meg szoktál adni.
Ne feledd, hogy rengeteg a kamus megélhetési tarháló, üzletszerűen összelejmol százézreket egy hónapban, ahelyett hogy elmenne dolgozni. Ritka kivételnek viszont szoktam néha adni, ha tényleg látszik hogy beteg (nem tudna dolgozni), és egyenesen kamu nélkül kér.
Egyszer nekem is volt furdaláson, amikor csak egy kiflit adtam valakinek, és olyan udvariasan megköszönte és örült neki. Későn gondolkoztam el, hogy miért nem adtam pár száz forintot :/
Beteges kinézetű fiatal srác... nem akarok rosszmaju lenni de azok általában drogosok
Itt Vacon is van egy
Én meg soha nem adok, mégsincs lelkifurdalásom. Meglátom, hogy jön, már intek is neki, hogy lehet menni másfelé. Ha mindenkinek adnék, nekem nem maradna. Sajnálom, az élet kemény.
Tudom, juthatok elméletileg én is olyan helyzetbe, de igyekszem elkerülni, és vészterveim is vannak, ha esetleg összedőlne az életem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!