Úgy érzem tönkrement az egész életem, és nem is látok semmi lehetőséget? 21/l
Egyetlen egy dolgot nem tudnék megemlíteni, amit szeretek az életemben. Nincsen semmi. Egyetemre járok és utálom, úgy érzem nem nekem való, nincsenek sikerélményeim és most még csúsztam is egy félévet. Úgy érzem, hogy ez egyáltalán nem érdekel és soha nem szeretnék semmi ilyesmivel foglalkozni, de nincsen jobb ötletem sem. Nem merem otthagyni, mert nincsen semmilyen B tervem. Ennyi idősen már öregnek is érzem magam, szinte semmilyen más szakra nem vennének fel, megfogyatkoztak az állami féléveim, nem lenne pénzem a tandíjra és igazából nem tudnék olyan szakot mondani, ami biztosan érdekelne és menne is. Ugyanúgy, szakmák között sem találtam semmit és munka terén sem tudom elképzelni magam (még diákmunkásnak sem vettek fel sehova...). Nincsenek igazi barátaim, csak egy-két felszínes haveri kapcsolat. Nincsen és nem is volt soha párkapcsolatom. A családommal is "semmilyen" a kapcsolatom, nem rossz, de nem is jó. Nincsen olyan hobbim sem, amit valójában szeretek, szívesen csinálom és jó lennék benne.
A környezetemhez képest tulajdonképpen mindenben le vagyok maradva, mindenben rosszabb vagyok másokhoz, mindenben el vagyok késve, nincsen senkim és nincsen semmim. Semmi tervem nincsen a jövőmet illetően sem és fogalmam nincsen, hogy mit tudnék kezdeni magammal.
Fent vagy facebookon?
Ha igen,töröld magad,máris boldogabb leszel.
Utolsó bekezdésed miatt írom (túlzottan más/mások életéhez hasonlítod magad).
Bár én az ellentéted vagyok, de lehet tudok segíteni. Érettségi után OKJ-re mentem, majd szinte minden szakmába belekezdtem, mert azt hittem, hogy az majd érdekelni fog. Persze egyik sem érdekelt igazán. 26 évesen már bőven 2 oldalas az önéletrajzom, több országban is éltem már, dolgoztam már hotelben , voltam felszolgáló, recepciós,au pair, ügyfélszolgálatos, több irodai pozíció, belekezdtem az airbnb-be is, de valahogy semmi nem jött be. Közben elkezdtem az egyetemet, mert hát mindenhova kérik a papírt, most nyögvenyelősen csinálom a szakot levelezőn, de csakazértis befejezem. Időközben megjött az eszem (26 évesen) és megtaláltam azt a szakmát, amiben akár 20-40 évet is le tudnék dolgozni szívesen. Testvérem 28 évesen találta meg azt a szakmát. A másik tesómnak még mindig nem sikerült.
Ezzel csak arra akarok kilyukadni, hogy a mai világban már van vagy 2000 szakma, ami közül választhatsz és bőven ráérsz később is váltani. A mi szüleink azért nem értik ezt meg, mert nekik még csak 2-3 lehetőségük volt a továbbtanulásra, teljesen más világ volt.
Ha már elkezdted, akkor csináld végig az egyetemet, mert a diploma kell a munkák 40-50%-ához és bármikor dönthetsz úgy, hogy diplomát igénylő munkát szeretnél. Jobb most végigszenvedni, mint 40 évesen, könnyebben tanulsz. Ha végeztél, akkor meg kezdj el dolgozni bármit, a legjobb ha külföldön, ahol teljesen magadra vagy utalva, mert az adni fog egy önállóságot, akaraterőt, kitartást,talpraesettséget és még sok más dolgot is. A másik tanács meg a nyelvtanulás, mert az már szinte mindenhova kell. Kinyílnak a lehetőségek, ha minél több nyelvet beszélsz. Próbáld meg most összeszorított fogakkal végigcsinálni az egyetemet, soha nem tudhatod, hogy mikor lesz szükséged rá. Aztán ha elkezdtél dolgozni tudod szűkíteni a kört, hogy ez sem érdekel, az sem meg a másik sem. Kevesebb szakma fog maradni a 'lehet,hogy kell' oszlopban és előbb-utóbb jönni fog a megvilágosulás, hogy 'jé én ezt el tudom képzelni hosszútávon'.
Gondolom látszik a korábbi munkáimból, hogy kissé határozatlan vagyok, az álomszakmát sem magam találtam ki, hanem egy karrier coach vezetett rá mindössze másfél óra alatt célzott kérdésekkel. Lehet érdemes lenne neked is felkeresni egy ilyen embert vagy kitölteni néhány online karrier kérdőívet és tudnád szűkíteni a kört. Ha szeretnél beszélgetni vagy csak kiönteni a szíved valakinek, akkor nyugodtan írj rám privátban, tudom mit érzel :)
10.: Ne ítélkezzünk senki felett, hmm mégis csak SJW vagy. :D Nem ítélkeztem a gyökér fogalomhasználatot kértem számon. :) Elnézést hogy nem szakmunkásképzőt végeztem és elvárom az emberektől hogy a fogalmakat arra használják amit ténylegesen jelölnek. :)
Persze matematikailag lehetséges, hogy a kérdezőnek a legszarabb itt a GYK-n csak hát ezt nehéz úgy elképzelni, hogy én nem sírok egy A4-es gépelt oldalnyit össze mikor éppen haldoklok de neki "tönkre ment az élete" mert mellé nyúlt az első szakjával, brühühühühühü. Cseréljünk. :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!