Mit tegyek, ha folyamatosan csak rossz dolgok érnek sorozatosan, az önértékelésem a béka feneke alatt sincs, és úgy érzem, hogy csúszik ki a talaj a lábam alól?
Április óta érzem azt, hogy valami nincs rendben velem. Folyamatosan csak negatív dolgok érnek az élet minden területén. Azt szokták mondani, hogy eső után jön a napsütés, de már több mint fél éve nem jön.
Ha vagyok egy társaságba, ott egyszerűen nem tudok megszólalni. Érzem, hogy mondanom kellene valamit, de nem jut eszembe semmi, amit mondhatnék, így az osztálytársaim, akikkel jóban voltam, eltávolodtak tőlem. A legjobb barátnőmmel is kezd megromlani a viszony, mert kezd neki összejönni a dolog egy sráccal, és hanyagol, meg nagyon sokszor lekezelő. Meg ugye nekem eddig egy fiúval se jött össze semmi, és szótlanul hallgatom a többi lányt az öltözőben, hogy egyszerre hány palit bolondítanak, vagy kivel jöttek össze, rám meg egyik fiú se néz rám. És mindig meg kell játszanom magam mindenki előtt, hogy hú de gratulálok annak, hogy összejöttek, pedig legbelül azt kívánom, hogy bárcsak szakítanának. Mindenki próbálja nekem beadni, hogy ez önbizalom kérdése, és ha lenne önbizalmam, akkor lenne barátom is, ami úgy ahogy van, hülyeség. Mert az osztálytársaim többsége is küzd önbizalomhiánnyal, mégis van barátjuk. Ez mind a külsőről szól. Vannak a szépek, és vannak a lúzerek, mint én. Most pénteken is amikor mentem ki a buszmegállóba, akkor egy fiútársaság is ott volt, felelsz vagy merszezetek. Erre odajött hozzám az egyik fiú, és megkérdezte ott mindenki előtt, hogy miért nézek ki ilyen ótvarul. Ott mindenki előtt. És röhögtek rajtam.
Ha ezek még nem lennének elegek, sehol nem érzem magam jól. Se otthol, se az iskolába. Utálom anyámékat, utálom a tesóimat, utálok otthol lenni. Mindig leszállok 3-4 buszmegállóval előbb inkább, mert nem akarok gyorsan hazaérni. Az iskolába is rühellek járni, utálom a szakot úgy, ahogy van, és ráadásul nem is én választottam, hanem anyámék, mivel nem mehettem abba a suliba, amelyikbe akartam. És már most gxomorgörcsöm van, és stresszelek a hétfő miatt, mert hétfőtől kezdve én leszek a hetes, egy olyan fiúval, aki undorodik tőlem, és húzódozik.
Sztem próbálj meg inkább magaddal foglalkozni, és rendbe tenni a dolgaid,közben próbálj jóba lenni a többiekkel, kedvesnek lenni. Ne foglalkozz az idióta fiúkkal.
- És mégis mit tanácsolsz? Hogy tegyem rendbe magam? Igen, az osztálytársaimmal próbálok kedves és figyelmes lenni.
Kezdj el sportolni, próbáld meg a külsődből a maxot kihozni, ha zavar a kinézeted, közben meg koncentrálj a tanulásra,azzal csak több leszel.
- Igen, nemrég elkezdtem futni, de hiába sportolok, se magasabb nem leszek, se a fejem nem lesz szebb. A tanulástól nem tudom, hogy hogyan lehetnék több, gondolom a másodfokú egyenlettől vagy az ókori Athéntól.
Később is tanhatsz még azt amit szeretnél, fiatal vagy, nincs veszve semmi.
- De én ezt nem tudom így felfogni, hogy majd később tanulhatok majd azt, amit szeretnék. Mert a fiatalságom pont egy olyan szakra megy el, amit rühellek. És akkor utána még el kellene kezdenem egy másik iskolát, és az már nem oké. Mert leszek 30, mire tudnék utána dolgozni. És 5 évet elpazarlok egy olyan tantárgyra, amit rühellek. Ez olyan, mint régen az a felfogás, hogy a földi élet szenvedésnek kell lennie, és csak majd ha a mennyországna kerülünk, akkor lehetünk boldogok.
5 éve vagyok ilyen állapotban...
Szóval keress egy szakembert, ha te magad nem tudsz lépni
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!