Akinek velem van a baja, az tulajdonképpen saját magával áll hadilábon?

Igen, mert a legtöbb ember tükör számunkra. Figyeld meg magadon, hogy van-e olyan ember akit valamiért nem szeretsz, esetleg irigyelsz, és mi váltja ki belőled ezt az érzést.

Na, pontosan így van a többi ember is másokkal, esetleg épp veled kapcsolatban.

Ez egy "gyakran hangoztatott alapigazságként beállított dolog", ami szerintem csak részben van így. "amit másban utálunk, azt magunkban gyűlöljük", pl. más tud határozott vagy rámenősebb lenni, akkor "mi ezért rosszul érezzük magunkat és elkezdjük utálni" mert "mi ezt nem mernénk megtenni és így kompenzálunk".

Szerintem ez is mint annyi más bölcsesség, csak részbeni igazság, sokkal bonyolultabbak a személyes interakciók, a lélek is sokkal bonyolultabb, minthogy szituációkat, viselkedésmintákat, megnyilvánulásokat le lehessen írni könnyen emészthető alapigazságok formájában.

Az ilyen "alapigazságot terjesztőknek" az is a jó, ha az emberek igaznak érzik a mondottakat, mert ezzel hitelességüket növelik.

Ez nem feltétlen kivetítés. Nincs olyan ember aki mindenkit szeret. Nekem is vannak emberek akiket nem bírok. Ezért vagy azért. Nem jövünk ki. Mindig késik. Folyton hazudik. Nem értünk egyet semmiben. Beleszól az életembe. Kritizál. Millió oka lehet ha valaki nem bír valakit, de szerintem az a legritkább hogy azért mert az illető görbe tükröt tart elé.

Az ember elkerüli azt akitől nem kap semmi pozitívat.

Én nem forrok a levemben. Távoltartom magamtól a lehúzó embereket akikkel nem érzem jól magam és így vagyok boldog. A levében inkább az elutasított fél forr, gondolom.

Egyébként konkrétan? Mi a baja veled az illetőnek?