25 éves nőként mennyire normális, hogy anyukám napi 3szor felhív?

Ez abszolut helyzetfüggő.

Ha amúgy önálló vagy, és van saját életed, de szeretsz vele beszélgetni, akkor az ég világon semmi baj nincs vele, ha viszont azért telefonál, mert azt hiszi hogy életképtelen vagy, vagy még mindig tőle vársz útmutatást, akkor jobb leszokni róla. A te eseted olyannak tűnik, amikor neki esik nehezére elengedni téged, és neki kéne megtanulnia egyedül élni, ami megint csak az a kategória, hogy jobb megbeszelni vele, hogy egy ideig csökkentsétek a telefonálást.

Talán vezesd rá, hogy messengeren beszéljétek inkább, akkor pedig akkor írsz vissza, amikor akarsz.

De hogy mondjak egy példát a saját csaladombol: anyukám napi 2szer beszélt a nagymamámmal kb egész felnőtt életében, pusztán azért mert mindketten igényelték, hogy beszámoljanak egymásnak a napi dolgokról, megkérdezzék, hogy jól van-e a másik, stb. Az, hogy ki mennyit beszél a szüleivel erősen kor és kultúra függő. Az, hogy az az átlag, hogy valaki évente csak egyszer-kétszer látja a szüleit, és havi egyszer beszél velük viszonylag modern, és nyugati dolog, szóval nem hiszem, hogy valami óriási abnormalitásként kéne kezelni a szorosabb kapcsolattartást.

A lényeg, hogy megtaláljátok, hogy érzelmileg mi a legegészségesebb mindkettőtök számára, és mi az ami nem teher (amibe beletarzozik, hogy te is kérhetsz több teret magadnak!) és nem kell foglalkozni azzal, hogy mi gáz és mi nem.