Miért fáj az,hogy senkinek sem vagyok fontos?
Miért olyan nehéz elviselni,hogy senkit sem érdeklek és senkinek sem számitok?
Már egy jó ideje elfogadtam,beletörödtem,hogy nekem nem lessz senki se aki szeressen. Barátaim sincsennek,családtagjaim is messze 1,2x évente látom öket.
Próbálok pozitiv lenni és másban örömet,boldogságot lelni,de mégis milyen fájó az amikor belegondolok,hogy igazán semmit sem számitok.
Gyakran gondolok arra,hogy kioltom az életem,hiszem már teljesen értelmetlennek látom az életet.
válasza:
válasza: válasza:Hasonló a helyzet mondjuk én havi szinten látom a családomat,én a minap koporsókat nézegettem de lehet rá térek az urnákra.
Az ember társas lény és szerintem tarsosagra van szükség.
válasza:1-2 Több,mint negyed évszázad. Ök költöztek el már sok éve.
3 Nagyon keveset vagyok az emberek között. Nem is szeretek,söt rosszul érzem magamat. Elegem lett abból ahogy bánnak,viszonyulnak egymáshoz.
Már kisiskolás koromban elkezdödtek a bántalmak,sérelmek. Elálló fülekkel születtem és ez miatt nagyon sokat bántottak,megaláztak. Felnött fejjel nem zavar kicsit sem,de sajnos az ebböl adódó fájdalom és gátlásoság amit megkaptam örökre megmarad bennem.Még élek nem tudom e téren az önbizalmam felépiteni.
Voltam beteg is kis koromba(epilepsziás) és emiatt is voltak nagyon nehéz évek. Édesanyám is elhagyott 2 éves koromban,majd 9éves voltam amikor elhunyt. Mindig arra gondolok,hogy ö sem szeretett,neki sem kellettem,nem is akarta hogy megszülessek.
A középiskolát nem fejeztem be. Dolgozok bár igaz,hogy az elörelépés szinte lehetetlen,kilátástalan.Mégis nem ez fáj a legjobban,hanem hogy senki nincs aki bár szavakkal bátoritana,erösitene,tartaná bennem a lelket amikor ugy igazán nem birom elviselni.
Próbáltam máskor online barátkozni,de végül beláttam és elfogadtam a "károgók" véleményét,hogy értelmetlen. Szóval volt,de megszakadtak ahogy ez lenni szokott.Valahogy ez nagyon-nagyon ritkán müködhet vagyis jöhet be.Nekem már kevés lenne egy virtuális barátság.
Pedig én aztán nem vágyom hatalmas dolgokra vagy nincsennek nagy elvárásaim,egyszerüen nem lehet mindenki boldog.Ahol gyöztesek vannak,ott a másik végletnek is lennije kell,sajnos nem lehet döntetlen vagy egyenlö.(mindenki)
Szeretem magam,mint minden ember.Legalább is még nem okoztam magamnak testi sérülést és az egészségemre is figyeltem amennyire lehet.
Értékes? Hát néha ugyérzem,de inkább gyakrabban az ellenkezöjét. De,ha értékesnek éreztetem magamat,akkor becsapom önmagamat. Mégis miért lennék én értékes,miért vagy kinek jelentek én bármit?Szóval,akkor bekelene csapnom önagam? Mert az élet sajnos bizonyitja,hogy értéktelen és jelentéktelen porszem vagyok.
Nyilvánvalóan szakemberre lenne szükségem,de a fájdalmamon a nehéz sorsomon mérhetetlenül kicsi az eszélye,hogy gyógyir lenne.
Szerbiában élek egy kisebb faluban és a szerb nyelv sem megy,szóval a lehetöségeim vajmi kevés minden téren.
4 Én azzal már nem foglalkozom,bár igaz gondoltam rá. Én csak a végét tervezem a további már mind1 lessz nekem hogyan lessz.
5 Köszönöm nagyon jó! Boldogség hormon nem lehet,ha mindig csak rossz dolgok érnek és szinte semmi sem sikerül és melette még le is szar mindenki.
válasza:Nagyon sokan mennek ki külföldre dolgozni Magyarországról is, szinte nulla vagy egyenesen nulla nyelvtudással.szerintem ezt nézve te is szerencsét tudnál próbálni Magyarországon, vannak bentlakásos munkák is.egyszerűen kezdj el keresni. Valszeg nem holnap fogsz találni, de kezdd el a keresést. Szerintem ha anyagilag nem lennél ennyire kiszolgáltatott, akkor a kedved is jobb lenne. Hogy téged az anyukád nem tudott szeretni, az az ő részéről mond el dolgokat, nem részletezném ezt, de a lényeg, hogy semmiképpen sem a te hibád. Van hogy jobb ha egy szülő lelép, mert több kárt okozna, ha maradna.
Elhiszem, hogy most nehéz, és én is voltam hosszú ideig egyedül, szegényen és tudom, hogy mennyire megviseli az embert.nekem sikerült ebből kijönni,és most már nagyon jó az életem, persze nagyon meg kellett érte dolgoznom, és tényleg nehéz volt.de nagyon akartam.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!