Ha kiderülne egy nőről ,hogy komoly betegsége van megszakítanád a kapcsolatot vele?

Illik elmondani azért az ilyesmit. De a legtöbb embernek van valami nyavajája amivel muszály együttélnie. Sok ismerősöm van, az egyik cukorbeteg a másik keringési problémás a harmadiknak idegi problémája van. Az egészség egy állapot... Aki ezen kiakad vagy morfondírozik az tegye fel magába a kérdést. Ha egészségügyi problémád van barátkoznának veled az emberek?

És meg is válaszoltad a saját kérdésed!

ne adj figyelmet betegségednek.

Ha szóba jön mond el kb ennyi

Szerintem abszolút nem esélytelen. Persze mindenki szeretné hogy egészséges legyen a párja mert nem akarjuk hogy a szerettünk szenvedjen de mindenki máshogy viszonyul ehhez. Amit írtak hogy hasonló betegségű párral megértenétek és támogatnátok egymást. Vagy van egy csomó ember aki nem vágyik túl mozgalmas életre csak hogy legyen egy lelkitársa akivel szerethetik egymást és igyekszenek mindent megadni egymásnak.

Nyilván ez így baromi nehéz. Neked is meg a partnernek is. Mert nem tehetsz róla hogy ilyen betegséggel küzdesz és a partner is annak örülne a legjobban ha egészséges lehetnél. Mindenesetre nem reménytelen és ne tántorítson el! Hallgass a szüleidre és próbálkozz maradj pozitív!

Attól függ, milyen a betegség, pl komoly elmebaj esetében azonnal szakítanék, attól félnék, hogy megöl engem és még csak el sem ítélik, ha beszámíthatatlan.

HA a betegség más jellegű, pl, olyan, hogy meg fog vakulni, akkor nyilván vállalnám. Ha szeretek valakit, akkor mindenképpen szeretem, kivéve, ha a betegségéből adódóan életveszélyben vagyok. Nem szeretném azt sem, hogy megöljön és azt sem, hogy a gyermekünket ölje meg, de persze, ha egy idegennel teszi, akkor is jön a kényszergyógykezelés, ami nem egy szép kilátás.

Szia! Hát nem irigylem a helyzetedet, sajnos tanácsot nem tudok adni, viszont biztosan van férfi, akit nem zavarna a betegséged. Én egy éve voltam együtt a párommal egy közepesen komoly kapcsolatban (még nem laktunk együtt, de már tervezve volt) amikor kiderült, hogy epilepsziás vagyok. Amikor bejött a kórházba, mondtam neki, hogy nem haragszom meg rá, ha nem vállalja be velem a kapcsolat folytatását, ő meg azt mondta erre, hogy ne beszéljek hülyeségeket. Egyedül a szülei mondták, hogy szakítsunk, de őket elküldte a fenébe. Azóta házasok vagyunk és babásodunk.

Nem gondolom, hogy beteg emberként csak beteggel van esélyed kapcsolatra, szerintem rengeteg ember van, akit nem zavar. Nyilván nehezebb lesz párt találnod, de szerintem aki a betegségeddel együtt is vállalja majd, hogy elfogad, az biztosan téged akar majd.

Ha egy tanácsom lehet, akkor az az, hogy ne ess önsajnálatba a betegség miatt. Én ugyanúgy élem az életem a diagnózis óta mint előtte. Pár dolog nyilván változott, de nem akarom hagyni, hogy a betegségem határozza meg a mindennapjaimat. Neked is javaslom, hogy igyekezz a saját életedet élni és nem kevesebbnek gondolni magad másoknál, csak mert beteg vagy.

Kitartás neked!