Ha valaki fiatalkorúként terhes lesz, az miért nem veteti el? Miért tartsa meg? Miért szül a szülei nyakára? Nem fél, hogy nem lesz apja annak a gyereknek? Az apa is kicsi még, megijedhet a gyerekvállalástól és lelécelhet.

Engem is 16 évesen szült anyám (én most 19 vagyok, ő 35), faterom ekkor volt 21 éves. Ennek ellenére boldog családban nőttem fel, bár tény, hogy nagyanyámék sokat foglalkoztak velem (többet is mint a normális), de a szüleim részéről is megkaptam a kellő nevelést. Faterom kimaradt kicsit mert németbe ment melózni, hogy meg tudjunk élni. Állítólag havi 23 ezerből éltünk 2001-ben. Az meghát nem sok, de mégis megvoltunk.

Nagyanyám anyámat szintúgy nagyon fiatalon (17 évesen) szülte. Nálunk ez volt a hagyomány. Mai napig élnek dédnagyszüleim is. Szerintem ilyen szempontból még előnyös is. Legalább elmondhatom, hogy megismerhettem őket. Nincs ezzel semmi probléma, ha elég érettnek érzik magukat a gyerekhez a partnerek. Sokan 30 évesen se érnek meg a gyermekneveléshez.

Tininkorban még az anya is egy gyerek, így egészen konkrétan nincs még teljesen kifejlődve az agya azon része, ami a hosszútávú döntésekért felelős. Nem lehet rajta számon kérni, hogy a létező legnagyobb döntést mi alapján hozzá meg, hiszem nincs meg hozzá a kellő kapacitása. Pont.

És baromi jó lenne, ha nem úgy állítanád be, mintha a lány lenne az, aki kib aszik mindenkivel, mivel pont, hogy az ő élete az, ami leginkább kettétörik, döntsön bárhogy is. Ha ne adj isten ez történne a lányommal, akkor érte szakadna meg a szívem, nem pedig azért, mert ó jaj nagyszülőkémt felelősséget kell vállalom.

Én is 18 évesen szültem nem a legjobb kapcsolatba..

Baromi szerencsés vagyok, mert a azüleim sokat segítettek, hogy tanulhassak stb, de fogalmam sem volt mit vállalok.

Imádom a gyerekem, de mikor 20 évesen tanultam+két helyen dolgoztam éhbérért, hogy meglegyen minden ami kell, miközben a barátnőimnek az volt a legnagyobb gondja mit vegyenek fel a szombat esti buliba... hát.. hamar fel kellett nőnöm, túl hamar. Pedig azért nem 15-6 éves voltam, de így is korai volt.

Hogy miért tartottam meg?

Egyszerűen nem volt szívem másként tenni. Az apjába is épp nagyon szerelmes voltam, aki akarta a gyereket. Szüleim is örülltek az első sokk után. Más kérdés, hogy kva nehéz volt.

Nézd, senki ember nem tudja neked biztosra megmondani, hogy mikortol van lelke egy emberi lények, mikortól gyilkosság az amit orvosilag abortusznak hívnak.

Ha elmész abortuszra vagy gyilkos vagy vagy nem. Valaki nem akar kockáztatni, mert ösztönösen úgy érzi hogy az embrió már egy élet.

Nem partolom persze a nyomorba szulest. De nem kötelező kockáztatni a terhességet. Persze mindig mindenki hárítja a felelősséget. Pedig az hogy igazán nem tehet róla olyan kb sosincs.