Aki önerőből tört ki a szegénységből, vagy az átlagos anyagi helyzetéből egy mégjobb anyagi helyzetet tudott teremteni, az hogy csinálta? Mindenképp kiemelkedő tehetségnek kell lenni?

Én nem vagyok kiemelkedő tehetség, semmiben nem vagyok jobb mint az átlag, szép sem vagyok, de szeretnék kitörni. Szeretném, ha nem kellene azon filóznom, hogy hónap végére marad-e, szeretnék utazgatni, a világot bejárni, szeretnék egy olyan munkahelyet, ahová örömmel megyek be (vagy legalábbis nem utálom azt az adott munkát), szeretnék egy szép házban élni, ahová meghívhatok akárkit és nem kell szégyenkeznem, hogy hol lakok.

Most jelenleg egy szakgimnáziumban vagyok, ha elvégzem, akkor kapok egy szakmát (titkárnő) meg egy érettségit, és ha +1 évet ott maradok, akkor leszek irodai ügyintéző. Gondolkodtam a továbbtanuláson, hogy esetleg elmennék főiskolára vagy egyetemre, de tudom, hogy felesleges lenne, mert a gimis élet is eléggé nehéz nekem, mert lassan tanulok, és amit tanulok, azt már pár nap múlva elfelejtem, hiába ismétlem át. Már sok tanulási trükköt és technikát alkalmaztam, de egyik se vált be igazán. Így az is kérdéses, hogy az érettségim meglesz-e egyáltalán, mert sok dolgot nem tudok megtanulni, egyszerűen nem képes rá az agyam, vagyis nem tudom, és úgy is elfelejtem. A nyelvvel sok problémám van, angolt tanulok, szóban nagyon nehezen megy, nyögdécselve beszélek, sok mindent nem értek, írásban még csak-csak megtudom értetni magam, de ott is van, hogy hülyeségeket írok, a hallott szöveget egyáltalán nem értem. A matekkal is problémám van, az alap dolgokat értem, de amikor már egy picit is bonyolódik a feladat és szintet lépünk, akkor már elvesztem a fonalat. Töriből nagyon sokat ad a tanár, mindent részletez, az évszámokkal nincs gondom, de a fogalmakkal igen, mert hiába írom le neki, hogy mit jelent az az adott fogalom, mindig hiányzik valami, amiért nem adja meg a max pontot, a képekről nem tudom eldönteni mi az, vagy ki szerepel a szobron. Ha tanulok is a TZ-re, akkor is csak 2-es vagy 3-mas lesz, 3-masnál jobb jegyem nincs is töriből, így 2-es vagyok belőle. Nem sajnáltatni akarom magam, meg semmi ilyen, de nemcsak nekem ilyen sok a tananyag töriből, hanem másoknak is, mert a tanár mindig részletez. Meg amikor felelek is, akkor nem tudom normálisan elmondani, mert folyton belekérdez. (Pl.: elkezdem a felelést: -A sumérok a.... - erre beleszól, hogy - Kik voltak a sumérok? - válaszolok neki, és onnantól már nem tudom, hol tartok a felelésben.)

Nem a tanárokat akarom szidni, mert tudom, hogy megvan kötve a kezük az oktatásban, de ez nekem sok.

Gondolkodtam azon, hogy mi szeretnék lenni, de így konkrétan nem nagyon tudom. Szinkronszínész akartam régebben lenni, de a szinkron az egy nagyon kiszámíthatatlan szakma, és nem lennék sikeres benne, mert tömeghangom van, és sz izgatottságtól nem tudnék jól szinkronizálni, meg nekem elég tömeg hangom van, ha lehet így fogalmazni.

Amit szeretek az a foci és a dekázás, sosem játszottam még focicsapatba, csak otthon apámmal és a testvéremmel. Nem is a fociból akarok megélni, mert tudom, hogy lehetetlen, és lány vagyok, meg nekem már elég késő lenne elkezdeni focizni, és valljuk be, elég lusta vagyok. Szeretek dekázni, a rekordom 51. Introvertált típus vagyok, nincs bajom az emberekkel, szeretek társaságban lenni, de ha lehet választani, hogy otthon ülök, vagy elmegyek haverokkal bicajozni, akkor én inkább otthon ülnék. Szeretek otthon lenni, egyedül, de nem zavar a társaság, szeretek lustálkodni. Lány létemre elég trehány vagyok, az íróasztalomon és a polcomon állandóan rendetlenség van, de van úgy, hogy kapok egy ihletet és rendet rakok, port törlök és kitakarítok. De ez egy hónapban max 1x van. Nem vagyok a koromnál érettebb, csak szeretek komoly dolgokról beszélgetni, vagy komoly dolgokról beszélgetős előadást nézni, erről véleményeket olvasni. (Pl.: abortusz, szülőség-gyermektelenség, meddőség, balesetmegelőzés, pszichológiai tények, élettörténetek).

Nem akartam kisregényt írni, és nagyon elkanyarodtam az alap témától (több mint fél órán keresztül írtam), de engem érdekelne, mivel lehetne kitörni? Legalábbis olyannal, amit szeret az ember. Vagy amit örömmel (vagy ha nem is örömmel, de nem utálattal) végez az ember.

Emellett szeretném, ha értelmet nyerne az életem.