Azok az emberek, akik 30+ évesen pánikolnak, hogy sosem volt kapcsolatuk vagy nem tettek le semmi érdemlegeset az asztalra, hol voltak az elmúlt 10-15 évben?

Napról napra "vegetáltak", a problémáik megvoltak, de mindig volt valami tevékenység ami elterelte a figyelmüket a valós-vagy vélt problémáról.

Illetve az is lehet hogy tényleg csak most találtak rá a gyk-ra.

Azért ez nem ennyire egyszerű. Egyetemen volt pár olyan ismerősöm, akiket a szülők teljesen afelé nyomattak, hogy a pénz és a karrier számít. Ők szociálisan elég fejletlenek voltak és lényegében azt építették, amit a szülők több, mint 18 éven keresztül naponta mantráztak nekik.

Olyan is van, aki egyszerűen fiatalon élvezte az életét és eljött a pillanat, hogy megállapodjon, csak épp nem talál megfelelő embert vagy nem tudja, hogy kell ezt csinálni.

Meg olyat is ismerek, aki rossz körülmények közül jött, éveken át kapart, hogy összehozzon mondjuk egy saját lakást.

Tanultam, otthagytam, depressziós voltam, tanultam, otthagytam, közben dolgoztam de olyanokat amik nem nagyon vittek előre, mivel nem nagyon költöttem és sose voltak komolyabb életcéljaim így nagyon a melót se vittem túlzásba, csak meg akartam/akarom úszni.

Az elmúlt 10-15 évben is pánikoltam és kb. ugyanazt csináltam mint amit most is :) (most is számtalan 20 évestől olvashatod ugyanazt amit te csak 30-asoktól látsz)

Amúgy kicsit irigyellek, hogy ez a legnagyobb problémád az életben, hogy mások elcseszték/elcseszik az életüket :D

Mindenkinek mást jelent az hogy letenni valamit az asztalra. Van akinek nem jött össze a karrier, pedig szeretett volna. Van akinek van háza mert sokat dolgozott, de nincs gyereke pedig nagyon szeretne. Sok embert ismerek akiknek végetért egy hosszú kapcsolat és nem találnak újat, pedig már családot szeretnének. Van akinek hamar lett családja de rájött hogy elhamarkodta és túl sok mindenről kellett lemondania.

Van akinek nulláról kellett kezdenie mert nem volt semmi családi támogatás, van akinek az örökség miatt csak pár évig kellett lakáshitelt fizetnie. De olyat is aki a diplomával kapott egy lakást a szüleitől. Van aki beletette a pénzét egy üzletbe ami nem jött össze. Neki az volt nagy kudarc. Ez mindenkinél más.

Hány éves vagy amúgy? Mert ha lennél kb 40 akinek minden összejött az életben amit szerettél volna akkor megérteném a kérdést.

Lehet hogy az az ember huszonévesen még nem akarta azt mint a 30-az éveiben. Mert vannak olyanok akiknek nem annyira egyértelmű hogy mit akarnak. Nem is biztos hogy sikeresek a munkályukban hogy előre jussanak benne. És vannak olyan céltudatos emberek akik mindig pontosan tudják mit akarnak.

Nem igazán ismerek olyan embert akinek 30-as éveire ne lett volna komoly kapcsolata. Olyanokat ismerek akik akkor szakítottak, és akkor már nehéz volt új társat találni.

Még mindig jobb ha valaki észreveszi higy kövér és változtatni akar mintha nem. De ez nem csak az étel függőséggel van így.

És szerintem az az ember aki elért valamit a céljából de amit igazán akart azt nem sikerült elérni, ugyanolyan kétsegbeesett tud lenni. Nem mondom hogy ez általános dolog, csak én ezt tapasztalom magamon.