Emberi nullának érzem magamat, mit csináljak?
Mióta kijártam a gimit, kettő egyetemet hagytam ott, az egyiket azért mert nem tetszett, a másikat azért mert a kirúgás szélén álltam egy tárgy miatt. Nem találom a helyemet, mi lenne jó nekem...Időközben a barátaim itthagytak, nem nagyon tudok kivel beszélgetni sem. Barátom se volt még soha. Mindig próbáltam a dolgok pozitív oldalát keresni, de egyszerűen olyan reménytelennek érzem magamat a saját életemmel kapcsolatban, hogy elmondani sem tudom:( Ti hogy próbáltok túl jutni a sikertelenségen meg az önbizalomhiányon?
Egy dolog van ami kikapcsol és próbálok elmélyülni benne, az pedig a programozás, informatika. Nem merek újra egyetemre menni, vagy szerintetek érdemes lenne megpróbálni egy ilyen irányt is?
Tudom nagyon önsajnáltatósnak tűnik a kiírásom, de kérlek ne ítéljetek el.
22/L
Egy átmeneti időszakot javasolnék. Találj egy munkát, amiben el tudnál lenni legalább 5 évig. Egy ügyfélszolgálatos, vagy gyári akár, ami hozzád illik, amit tudnál csinálni.
Kialakulnak a rutinjaid, összeszedsz egy kis pénzt.
Közben pedig keresed magadat. Kipróbálsz dolgokat, feszegeted a határaidat. Olyan dolgok, amiket eddig még nem csináltál. Akár ilyen hétvégibalkalmi munkákat is elvállalhatsz, tapasztalatszerzésnek. Leruccanni Balcsira nyárimelózni? Ilyen extra dolgot is lehetne akár. Sokaknál van már szállás. Külföld... fél évre. Feszegetni kell a határokat, ki kell lépned a komfortzónából! Fokkzatosan... mert a sikerélmény a lényeg benne. És ha megismered magad, akkor tudni fogod, hogy mit szeretnél. Ez nem egyszerű. Ezért is mondok kb 5 évet.
Tanulmányokhoz innentől mindenképp levelezőt javaslok. Könnyebb végezni!
És nem muszáj egyetemmel kezdeni... lehet egy szakma is.
Csak találd meg benne magadat 🙂
Szóval nulla vagy. És csak a programozás érdekel.
Akkor gondolj arra, hogy minden informatikai rendszer alapját bitek sokasága alkotja. Nullák és egyesek. Ha nem lennének olyan nullák, mint amilyen te vagy, értelmét vesztenék az egyesek is, és nem működne semmilyen adattároló, memória, protokoll, nem lenne értelme a programozási nyelveknek, amik lényegében semmi mást nem csinálnak, csak nullásokat és egyeseket tesznek-vesznek a memóriában.
Bár nekem jutott volna olyan nő egyszer is az életemben, akit érdekel a programozás! Akkor talán nem csak "Ühüm... Ühüm..." -ökből állt volna a velük való kommunikáció rám eső része. :)
Egyébként ha kitanulod a programozást, szerintem nagy jövő várhat rád. Mostanában a nagy cégek sok programozó csajt vesznek fel, mert trend lett a női munkaerő bevonása az informatikai területekre, de ha lelkes és tehetséges vagy, akár külsősként is boldogulhatsz. Nem kell ehhez feltétlenül egyetem se.
Szerintem az ilyen emberek nem tudnak örülni semminek sem ,azért ilyen kedvetlenek :(
Pl egy 22 e lánynak már pasija kene hogy legyen , az együtt töltött idő gól töltene vele.
Séta, kirándulás, együtt főzni, aki mindig melletted van és megért téged, beszél hozzad...stb
A bárátaid azért mentek el mert kedvetlen voltál, nincs benned élet és az energiád is alacsony.
Bocsi. :( ha meg bantottalak volna.
Változni jó ::))
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!