Kezdem unni már ezt a bezártságot, semmit tevést, mit tegyek?

Ugyebár most a jelenlegi helyzet nem tudja biztosítani az átlagos életmódot és elég sok mindent kivett a hétköznapjaimból. Nincsenek baráti kocsmázgatások, bulizgatások. Nagyszülőkhöz biciklivel sem tudok lemenni sportolás céljából mert mióta a helyzet súlyosbodott abszolút kizárja a családot a mindennapjaiból. Múltkor muszáj volt lemenni hozzá, aztán mentem volna be a házba és rám ordított, hogy: "ne gyere közelebb"

Pedig semmi oka nem volt aggódni mert már azelőtt is 2 hete ki se mozdultam. Edzőterem is zárva. Oda se lehet menni.

Úgy érzem magam, hogy teljesen magamba fordultam és mentálisan, valamint fizikailag is megérzem magamon.

Valami tanács?