Miért használják annyian fordítva az olyan kifejezéseket, mint "5/10 pont" és "egy a millióhoz az esélye"?

Érdekes, hogy ki hogyan látja, milyen logikával magyarázza, melyik verziót gondolja helyesnek.

Most nézem, hogy a Gyakorin is a válaszok számozása úgy történik, hogy "6/9", azaz "hatodik válasz a kilencből". Az oldalszámozások is így szoktak lenni, mikor ilyen perjeles formátumban használják (2/8 oldal). Mindig a "fő információ", az érték van elöl, és a perjel után van a viszonyítási alap, az egész. Úgy, ahogy a törtszámoknál használjuk, ahogy a 3. válaszoló is írta.

6. válaszoló, te agresszív kismalac :), nyilván így is értem, mit akarnak mondani. De ennyi erővel sokmindent lehetne fordítva meg összevissza mondani, mert úgyis értik, mire gondolsz mikor azt mondod, "meglevesezem a sót", hiába jelent mást. Vagy mikor azt mondod, "retard", pedig ilyen szó nincs is.

A 10/5 akkor is úgy hangzik, mintha azt fejezné ki, hogy valami olyan jó, hogy "kilóg a skáláról", 5 pontos skálán éri el a tízet. Kétszer olyan jó, mint a maximum.

De kérdéses példák közül még pont a "fordított" pontozással vagyok el jobban, ha nagyon akarom, érzem benne a logikát (úgy mint az 1. válaszoló: 10 pontból / 5 pont). A "millió az egyhez" sokkal jobban bántja a fülem, mert ott az a kérdés, hány lehetőségHEZ képest MENNYI az esély, amire a válasz csak úgy értelmes, hogy EGY a millióHOZ. Vagy millióHOZ EGY. A "mennyi?" kérdésre egy szám a válasz, a "hány lehetőséghez képest?" kérdésre pedig egy --hoz/-hez/-höz raggal ellátott szám. Így a kifejezésben a rag nélküli szám és az "esély" szó szorosan összetartozik: "egy esély" a millióhoz. Nem pedig "millió (esély) az egyhez".

Nem népnevelési céllal magyarázok ennyit, vagy hogy bárkit kioktassak vagy meggyőzzek, csak nekem ez a nyelvtani kérdés érdekes, szeretek ilyen témában logikázni, érveket ütköztetni. Nem biztos, hogy igazam van.