Ti is sok olyat láttatok, aki küzdött, próbálkozott, fejlődött, de mégse tört ki?

Legtöbb ismerősnek összejött az élete(nem is sajnálom tőlük).Vannak olyanok is,akik az életvitelük miatt csúszotak le elég mélyre,na meg,hogy a pénzt nem tudták megfogni.

Én egy ritka "betegség" miatt jártam meg,dolgozom,de semmit nem érek vele.Annyi értelme van,hogy van Tb-m,de gyűjteni nem tudok (létminimum).Ha a szülők nincsenek,akkor utca. Egyébként ha nem lennék beteg,akkor talán összejött volna.

Nem. Legfeljebb olyat láttam, aki nem vette észre, hogy az nem az ő útja vagy csak ült a langyos fosban.

Pl van egy ismerősöm, aki évek óta egy rossz kapcsolatban van és mindent annak rendel alá. És mindig mondja, hogy most minden jó, alakulunk, de nem alakulnak. De nem mer kilépni, mert mi lenne vele egyedül... Hát ezzel nem lehet mit kezdeni

A másik ilyen az egyik volt évfolyamtársam. A srác okos, de nem az a topegyetemre való fajta. Érti az anyag egy részét, a matek viszont nem megy neki azon a szinten. 3 éve van a szakon, újra felvételizett, ebbe öli a féléveit, miközben a többiek és én is elmondtam neki, hogy hagyja a fenébe, ha másodszorra sem jött össze neki, akkor csak az idejét vesztegeti. De ő nem, mert ha ott szerez diplomát, az mekkora dolog... Egyrészt nem, másrészt nem fog. Én is kibuktam, mert dolgoztam a szak mellett és második szak lévén nem fért már bele, hogy csak azzal foglalkozzak nappalin. Jelentkeztem egy másik egyetem ugyanazon szakára és hűha, egyenesben vagyok és lesz diplomám... És a piacon nem az fogja a különbséget jelenteni, hogy nekem ilyen "szar" helyen szerzett papírom van, hanem az, hogy x évesen, 4 évvel hamarabb végeztem, annyival több munkatapasztalatom lesz és hogy van papírom, neki meg így nem lesz. Ezt is elmondtam neki, de csak hajtja, hogy neki az kell...

Az én apukám is ilyen volt. Évtizedeken keresztül perelt egy birtokért, annyi pénzt vert el perre, hogy vehetett volna kettőt is belőle. De nem látta be. Ezerszer próbáltam lebeszélni...

Szóval egyrészt az embernek fel kell ismernie, hogy egy szar helyzetben van és jóformán bármit csinál, az jobb. Másrészt fel kell ismernie, hogy mi nem való neki, mi nem az ő útja. Ehhez önismeret kell és lejjebb adni a hiúságból...

Az alap elvárásokat mindenki elérheti az életben. Lehet otthona, lehet szerelme, lehet végzettsége, lehet állása, lemondhat a nélkülözésről, lehet sikeres... De ezen belül meg kell választani az eszközt és a módot. Mert otthon lehet a Rózsadombon is és lehet Pest megyében, olcsóbb helyen. Szerelem lehet az, akit csak te szeretsz és lehet az, akit megszeretnél, ha megismernél vagy észrevennél. Végzettség lehet a Harvardról is, ami milliókba kerül és lehet egy OKJ is. Attól függ, mit akarsz és mennyire vagy képes. Mindennek van oka. Én nem hiszek a szerencsében.

Persze.. ha egy feneketlen lyukat akarsz teletölteni, úgy hogy kiskanállal hordod bele havonta a földet... közben meg azt hisze, hogy te "küzdesz" valamiért.

Az ilyen nem is fog kitörni, mert hülyeséget csinál.

kb mintha azt várnám a munkahelyemen, hogy holnap adnak 3 milló Ft bruttó fizetést a semmiért cserébe.