Volt már, hogy nektek vagy valamely ismerősötöknek éveken át nem jött össze semmi se?

Hosszú évek óta hozom sorban a rossz döntéseket, de amikor kivételesen nem az én döntésem rossz, akkor az élet tesz keresztbe. Anyagilag veszélyes helyzetbe kerültem, romlott a testi egészségem, kevesebb barát van mellettem, a lelki/mentális egészségemről pedig inkább ne is beszéljünk.

Most, amikor már úgy nézett ki, hogy talán révbe érhetek, jött ez a koronavírusos dolog.

Amúgy is esélyes volt egy újabb gazdasági világválság, de most a járvány miatt... mondhatjuk úgy, hogy már ki is tört.

Egy esetleges karanténra, kijárási tilalomra is van esély.

Egyrészt Olaszország bizonyos részein már ez van, másrészt fél órája olvastam a Portfolio-n, hogy pl. Anglia is tervbe vette, harmadrészt a sulim és a munkahelyem is már most tett intézkedéseket és szerintem ha akár 100 fertőzött is lesz Budapesten, ezek lehúzzák a rolót.

A mostani fizetésem is 10 ezer Ft-tal kevesebb, mint amire számítottam; február hónapban konkrétan 2 ezer Ft volt a bevételem. Az utóbbi időben többen átvertek, vagy az élet elhúzta előttem a mézesmadzagot.

Hihetetlenül szorgalmas és igen kitartó vagyok. Az utóbbi időben pedig egyre nagyobb hangsúlyt fektetek arra, hogy ne csak törtessek a vakvilágba, hanem változtassak a hozzáállásomon vagy a taktikámon ott, ahol kell.

Nagyon fáj, hogy nem jönnek az eredmények és bizony mentálisan se vagyok jól; főleg PMS-ben dühkitörések, öngyilkossági gondolatok...

Leginkább szívesen olvasnám a Ti történeteiteket hasonló esetekről.

Egy harminchoz közeledő nő