Az anyám normális? Mi a célja ezzel?

"csak akkor érdeklem, mikor nem eszek és pszichiáterhez kell vinni"

Vagyis MÁR pszichiáterre van szükséged. Nyilván nem véletlenül.

Szerintem egyrészt vele beszéld meg a gondjaidat, azért jársz hozzá, másrészt nyilván anyádnak is meg van a maga problémája - például veled.

A helyedben elgondolkodnék azon hogy mit tettem annak érdekében hogy az anyám akarjon velem foglalkozni - és mit tettem azért, hogy ne akarja ezt. Hogy miért is olyan fontos nekem ennyi idősen, hogy az anyám velem foglalkozzon. Készíts egy őszinte mérleget, nem szépítve a dolgokat, majd az eredményét beszéld meg a pszichológusoddal.

Nekem sem volt az anyám egy minta szülő, tehát nem mondom azt hogy te vagy a hibás a dologban. Egy dolgot tudtam biztosan amikor még otthon laktam, hogy olyan anya nem akarok leni mint ő volt. Nem is lettem olyan. De ahhoz hogy valós képet tudj alkotni, valós válaszokat kell magadnak adnod. Ha te is hibás vagy a dologban amiért anyád nem foglalkozik veled annyit amennyit szeretnéd - akkor tegyél róla, hogy legyen kedve veled lenni. Pl. mutasd meg hogy nem csak a pénz érdekel, hogy ő is fontos neked és nem csak azt várod el hogy te legyél fontos neki. Egyél, hogy ne kelljen amiatt aggódnia hogy nem eszel!

Próbáld meg beleképzelni magad az ő helyzetébe, hogy nem csak veled kell foglalkoznia, hanem a testvéreiddel is, a munkájával is és a háztartással is. Figyeld meg hogy mennyi ideje marad a kötelező és fontos tevékenységei mellett - és mennyi neked. Talán megpróbálhatnál te együtt csinálni vele olyasmit amit amúgy is meg kell tenni. Ha főz, mehetnél te hozzá és kicsit besegíthetnél - közben tudnátok beszélgetni.