Ez normális? Más is volt így ezzel? Ez utalhat valamilyen mentális betegségre? 17F

1. Baromira álmodozó vagyok... Néha hajlamos vagyok magam számára kitalálni egy "álomvilágot", ahol olyan vagyok, amilyen lenni szeretnék és ahol az emberek tisztelnek, sőt szolgálnak.

Ebben az álomvilágban leginkább valamilyen vezető vagyok, de ebbe most nem akarok belemenni.

2. Kicsi korban szerintem ez teljesen normális volt azon a szinten. Azóta viszont volt egy "bezárkózós" korszakom. Nem mentem sehová, csak ültem a gép előtt és/vagy fantáziálgattam az álomvilágaimról.

Persze ez nem normális, tudom én is nagyon jól... De akkor úgy éreztem, hogy nincs senkim és hogy az életem egy nagy nulla. Ezért jobb volt egy olyan képzelt világban élni, ahol én vagyok a "tökéletes" és megbüntethetem azokat, akik nem így gondolják.

A bezárkózásomnak egyébként leginkább az volt az oka, hogy kezdtem rájönni, hogy meleg vagyok és nagyon féltem attól, hogy valaki megtudja. A fantáziálgatásaim is erről szóltak nagyon sokszor. Azóta picit sikerült megnyílnom és a melegségemet is sikerült elfogadnom azáltal, hogy sokan támogattak ebben.

3. Egy időben egy internetes játékkal is sok túl sok időt töltöttem, az életem szerves része volt. Azóta "leszoktam" róla.

4. Nem vagyok jó kapcsolatteremtő és határozottan nehezen mennek ezek a dolgok. Viszont a fentiek ellenére (és ennek ellenére is) vannak barátaim, leginkább ők azok akik kihúztak a bezárkózós korszakomból.

5. Néha nagyon igénytelen tudok lenni és még mindig hajlamos vagyok begubbasztani a szobámba, amikor nincs programom. És ilyen hajlamos vagyok baromi igénytelen lenni, pl napokig nem fürdeni stb

Nyilván, ha suliban vagyok vagy megyek valahová ez más, de akkor sem magam miatt...

6. Ilyenkor egy kicsit az időérzékem és a napirenden is felborul. Lásd: most hajnal 3-kor ilyen kérdést írok ki.

7. Ha bármilyen filmet, animét, sorozatot nézek egyszerűen fennáll az egyes helyzet és "hozzáteszem a világomhoz", tehát beleélem magamat. Enélkül nem is nagyon tudnám élvezni a filmeket, amikor nem így van, akkor az nekem talán unalmas.

Ez nagyon fura? Vagy csak én érzem annak?