Volt már mással is ilyen, mi lenne a megoldás annyira el vagyok veszve?

25 éves vagyok két munkahelyem van, több mint 300 000 Ft ot keresek. Ápolónőkent dolgozom. Imádom a munkámat a kollégáimat mindket helyen. Kilenc éve párkapcsolatban vagyok,tökéletes a párkapcsolatom is. Albérletben élünk a párommal ketten, teljesen fuggetlenul már 18 éves koromtól a szüleimtől.

Jó életem van, mégis mindennap azt érzem hogy valamit hiányolok az életemből.Egy csomó minden érdekel a színház, különböző művészeti ágak, a beteg gyógyítás. Szeretnék orvosira menni, de annyira nem merek nagyokat álmodni, mert segítségem szüleimtől nincs. Munkahely mellett meg nem a legegyszerubb készülni a két emelt érettségire. Szívesen foglalkoznék a színházzal is,de nyelvet is szívesen tanulnék. Mennek a napok azt érzem hogy ma hétfő holnap meg már vasárnap, és nem tudok előre lépni az életembe,vagy hogy tényleg azt tudjam mondani hogy megvagyok elégedve az életemmel. Vannak terveim, szeretnék egy kis házat kerttel, szívesen tartanék baromfikat, kertet gondozni, növényeket termeszteni.

Nem tudom mert, de mindig másokat nézek, mindig mással foglalkozok.Neki milyen jó őt felvettek ide vagy oda, a másiknak mennyi lehetősége van a szülei is támogatják így több időt tud magára fordítani,vagy másnak biztos sokkal jobbak teltebbek izgalmasabbak a napjai.stb

A másik hogy mindennap eléggé elfaradok és energiám sincs dolgokat csinálni. Sok mindent csinálok de semmit úgy igazán :(