Egyetemisták! Hogyan oldjátok meg az életeteket, hogyan tartjátok magatokat karban?

Hát igen, csak pont ez a legnehezebb. Volt egy szobatársam, aki mindig percre pontosan megtervezte a napját, hogy ekkor kell fel, ekkor elmegy fogat mosni, megreggelizik, ennyi percet szán pisilésre, ekkor indul el stb., stb. és az ő tanácsára megpróbáltam azt, hogy én is írtam magamnak egy napirendet, bár messze nem ilyen pontosan. Fú hát max. egy hétig bírtam, de tovább nem... Ha hazaérek 7-kor, akkor még tanulnom kell/olvasnom kell/beadandót kell írnom, így fenn kell lennem sokáig, míg a másik nap pedig aludhatnék már korábban is, de csak forgolódok az ágyban, mert még nem tudok elaludni. A felkelés is mindig problémás, mert jó lenne, ha megszoknám, hogy pl. minden reggel 6-kor kelek, de örülök neki, ha tovább aludhatok, ha már éjszaka nem tettem. A kaja is ugyanez, nem bírom beáldozni az alvást azért, hogy reggelizek, szóval inkább nem teszem és még lehetne ezt sorolni. Annak nagyon örülök, hogy a tanulmányaim a sínen vannak és az egyetemen jól teljesítek, de ez kb. minden energiát el is szív belőlem... Ilyenkor a vizsgaidőszakban pedig rádöbbenek, hogy basszus nincs is semmi életem, nem is csináltam semmit, lassan nincsenek is barátaim, mennyit híztam, el kellett volna mennem fodrászhoz stb., stb., csak másfél hét alatt nem lehet mindent bepótolni vagy helyrehozni.

Hát nekem sajnos vagy nem sajnos fontos a tanulás, ezt élvezem a legjobban, bármilyen furán is hangzik, szóval tanulni szeretek és szívesen foglalkozom vele. Törekszem rá, hogy jó jegyeim legyenek, illetve jól teljesítsek vagy legalábbis magamhoz képest és elérjem azt, amit magamtól várok. Szóval nálam ez az első, emiatt én ehhez igazítom a dolgaimat. Ezt nem tudnám feladni azért, hogy pl. többet aludjak, sportoljak vagy hasonlók.

Épp ez az, hogy ha nem sportolok, akkor nem mozgok rendszeresen. A 40 percenként 5 percet nem is értem...hogy tudnék már 40 percenként 5 percet mozogni, menjek ki óráról futni a folyosón egy sort, vagy mi? Mindenhová gyalog járok (ez kb. napi 2 óra) és mindenhol lépcsőzök, hát pont nem látszik meg rajtam, mert el vagyok hízva. Azért a reggelizés idő, mert hiába gyors, az is idő.