Kilátástalannak látom a jövőm. Valaki öntene belém egy kis lelket?

Én a helyedben Bsc után nem mesterre mennék hanem dolgozni.

Én is ezt csináltam, nagyon jó döntés volt, mert így pár év után tudatosan mentem arra a mesterképzésre, ami tényleg olyan munkát ad amit szeretek csinálni.

Alapvetően a külföldi egyetemet rossz döntésnek tartom, feleslegesen elcsépelt pénz (akkor is drágább ha ingyen van), de erre is rá fogsz jönni ha dolgozol kicsit.

Nyugalom, én is ugyanígy érzek. 1 év múlva diplomázok ha minden jól megy és utána szeretnék külföldi mesterre menni, mert itthon nem igen van ipara annak amivel szeretnék foglalkozni. Persze elmehetnék másféle területre is itthon a szakomon belül (villamosmérnök) de nem látom magam hogy azokban úgy igazán szívesen dolgoznék. Persze megcsinálnám a melót attól, de nem olyan szenvedéllyel. Nem érezném hogy valóban hasznos ember lennék.

Én is tartok kicsit mi lesz ha sikerül kijutnom. Elég leszek-e vajon, megoldom-e a megélhetést még ha ösztöndíjas leszek is, egyáltalán kijutok-e vagy maradnom kell itthon.

Milyen jó is lenne ha megmondanák mikor mit kell csinálni, tudnám mi vár rám. De úgy vagyok az egésszel, ha valóban szeretnék külföldi tanulást, karriert csinálni akkor bele kell ugranom a mély vízbe aztán megnézni hogy állom a sarat. Idegen környezetben úgy is beindul a "túlélési ösztön" és sokkal többet tudok kihozni magamból mintha a megszokott közegben lennék. Csak persze félek valamennyire, mert hatalmas váltás lenne (remélem lesz is)