Hogyan lehet lelket önteni ebbe az emberbe?

2 éve két, kamaszkor kapujában levő gyermek nevelése az apukára hárult. Odateszi magát, de kiégett, frusztrált, örömtelen mert évek óta nincs párkapcsolata és nagyon nehezen éli meg a gyerekneveléssel, háztartással, ügyintézéssel kapcsolatos tennivalókat. Azt mondja, hogy ő nem erre teremtődött és nem csak azért mert férfi. Úgy érzi, nem ez lett volna az útja. Egyre mélyebbre süllyed. Úgy érzi, nem tud önmagától rendbe jönni és ördögi körbe került. Főleg azért, mert az alapvető szükségletét, a párkapcsolatot nem kapja meg. A gyerekeknek sem jó, hogy ilyen és ezt belátja, de képtelen lenne lemondani róluk. Már nehezére esik mosolyogni is, pedig egy viccelődös ember volt régebben. Pszichológusnál is volt, de nem használt. Nem értette meg igazán a problémáját, ami a társkeresési gátjaival kapcsolatban és/vagy nem vette komolyan. Keresi a megoldást, hogyan mászhat ki ebből párkapcsolat nélkül, de úgy érzi anélkül képtelen. Szilárd meggyőződése részben a saját korábbi tapasztalata miatt is, hogy egy új kapcsolat 180 fokos fordulatot hozna az életében. Nem ért egyet azzal az állásponttal, hogy ne a párkapcsolattól várjuk a boldogságunkat, mert nem vagyunk egyformák. Annyi pénze nincs, hogy kipróbáljon mindenféle szakembert, irányzatot. Azt mondta, ha lenne egy olyan könyv, ami őt garantáltan rendbe hozná, akkor erőt tudna magán venni, hogy elolvassa.